Országos főrabbi: „Amikor a kisebbséghez kell tartozni”
Emléktáblával tisztelgett a Mazsihisz, az Erzsébetvárosi Önkormányzat, a BKM Közművek Zrt. és Andrew Fuchs Kanadában élő holokauszttúlélő a Dob utca 90. szám alatti vöröskeresztes ház (ma Főkert-székház) embermentői, az akkori cionista mozgalom egykori hősei előtt. Az avatáson Caroline Charette, Kanada magyarországi nagykövete, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke és Kunos Péter, a szövetség ügyvezető igazgatója mellett megjelent Frölich Róbert országos főrabbi és Szücs Balázs, Erzsébetváros alpolgármestere. A meghitt eseményen a vendégeket Répás Péter, a Mazsihisz munkatársa köszöntötte.
A történetet tulajdonképpen a Főkert munkatársai (a ház mai lakói) fedezték fel. Pár évvel ezelőtt a székházban megjelent Fuchs Endre, Andrew Fuchs, hogy felkeresse ifjúságának színhelyét, s a Főkert munkatársai szerint „érdekes történeteket mesélt”. Andrew Fuchs ’44–45 telét testvérével és ötszáz gyerekkel együtt a ház pincéjében töltötte. Sok mindent látott, sok mindent megélt, gyilkosságokat, kínzást, éhezést is. Kevesen voltak az igazak, a hősök, akik a kritikus napokban az ötszáz gyerek mellé álltak. A nyolcvankét éves Andrew Fuchs szerint a legfőbb segítők a cionista mozgalom szervezői és a helyi egyházak képviselői voltak.
A több évtizede Kanadában élő Andrew Fuchs magyarul köszönte meg a jelenlévőknek a szép gesztust és az emlékezést és úgy fogalmazott –, hogy az emléktábla-állítás célja, hogy felhívja a ma élő fiatalok figyelmét arra, ami történt – ilyesmi egy civilizált országban nem fordulhat többé elő.
Szücs Balázs alpolgármester annyit tett hozzá, az emléktábla arra figyelmeztet, hogy Európában és a világban is szaporodnak az aggasztó jelek.
Frölich Róbert országos főrabbi a Tórát idézte, Mózes első könyvét, melyben az Úr arra inti Ábrahámot, ne hajtsa végre a korábbi parancsot, nem szabad gyermeket áldozni. A történet és a parancs immár három és félezer éves. A holokauszt idején Európában másfél millió gyermeket gyilkoltak meg. Márpedig minden megölt gyermek megsemmisített emberség- és szeretetpotenciál. Tragikus hiány a világban. Annak idején kisebbségben voltak, akik az embertelenséggel szembeszálltak. Mégis vannak korok, mikor a kisebbséghez kell tartozni. (Erzsébetváros.hu / Mazsihisz)
