„Ahogy az óra jár” – Filmen a székelyudvarhelyi zsidóság története
„Szembenézés” – ez
volt a munkacíme annak a dokumentumfilmnek, amit az egykori székelyudvarhelyi
zsidó közösség történetéről forgatott a Székelyföldi Stúdió Egyesület. A 44. Magyar Filmszemlén a Corvin moziban kiemelt információs vetítésen mutatják be majd a filmet, 2025. február 4-én, kedden délután.
A film és a hozzá
tartozó kutatás 2019 óta zajlik. Fecső Zoltán és kollégái forgattak
Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Izraelben és Auschwitzban is. A film
elkészült, a címe: „Ahogy az óra jár”
Az „Ahogy az óra jár” című dokumentumfilm a székelyudvarhelyi egykori zsidó közösség történetéről szól. A városba a XIX. században beköltöző zsidóság magyar anyanyelvűvé válva, Trianon után sem változtatott az erdélyi magyarsághoz fűződő viszonyán, kulturális kötődésén. A településen már egyetlen zsidó sem él, a holokauszt túlélők többsége Erdélyt is elhagyva, Izraelbe költözött. A több mint egy évszázadnyi békés együttélést lezáró tragédia helyi vonatkozásai a mai székelyudvarhelyiek számára teljesen ismeretlenek voltak, ezen kívántak változtatni a dokumentumfilm alkotói.
Székelyudvarhelyen
az 1800-as évek elejétől éltek zsidók.
Túlnyomó többségük már az első
világháború előtt magyar identitású volt. 1918 után pedig, a Romániához került
Erdélyben a székelyekkel osztoztak a kisebbségi sorsban. Gidó Attila történész,
a film tudományos szakértője szerint a zsidó közösséghez tartozó udvarhelyiek
jelentősen hozzájárultak a város polgárosodásához, a település ipari,
gazdasági, kulturális fejlődéséhez.
A holokauszt
Székelyudvarhely zsidó lakosságát szinte egészében megsemmisítette.
A 18-50 év közötti
férfiak közül sokan a katonai munkaszolgálat alatt haltak meg 1942–1944 között.
A városban és a
környékbeli településeken maradt 277 zsidót 1944 május 3-án összegyűjtötték a
magyar polgári és katonai hatóságok, majd a marosvásárhelyi gettóba
szállították őket. Innen a székelyudvarhelyi zsidókat május végén deportálták
Auschwitzba.
A Zsidó
Világkongresszus 1946-os adatai szerint a deportáltak közül 38-an tértek haza.
Központi kérdés a
film rendezője számára az 1940 és 1944 közötti történések megértése volt, de
nemcsak a tragikus időszak bemutatása, hanem az is ahogy az antiszemitizmus
erőre kapott egy olyan településen, ahol korábban erre nem volt példa. A film
történetei gyakran a XIX. században kezdődnek és napjainkig húzódnak.
A filmkészítők
jelentős időt szántak adatgyűjtésre.
A film egyik
legmegrázóbb története a Böhm orvos-házaspár tragikus sorsa. Nemcsak megható,
de az emberi méltóság megőrzésének szép példája.
Dr. Böhm Jenő
haláláért Victor Capesius volt felelős. A segesvári patikus korábban utazó
gyógyszer-ügynökként járt az orvosházaspár udvarhelyi házában. 1944-ben
Capesius SS őrnagyi rangban, Mengele segédjeként találkozott a fogoly dr. Böhm
Ellával Auschwitzban.
Ők ketten 1963-ban
a frankfurti per tárgyalásán ismét szemtől-szemben álltak egymással, akkor
Capesius a vádlottak padján, Ella tanúként volt jelen.
2019 novemberében öt napot
forgattak Izraelben is, interjút készítettek két túlélővel: a 99 éves – azóta
elhunyt – Scwächter Ernővel, és a 90 éves Gold Renével.
Voltak még félbemaradt történetek, amelyek felgöngyölítéséhez a
filmes stáb az Izraelinfo segítségét kérte. A két Udvarhelyről alijázott család
egyikét meg is találtuk az olvasók segítségével így az ő történetük is
belekerült az „Ahogy
az óra jár” cimű filmbe.
Hönig Zsigmond 1906-ban született, Székelyudvarhelyen alapított
családot, 1942-ben innen vitték katonai munkaszolgálatra, a mai Ukrajna és
Oroszország területére. 1944. május 2-án érkezett haza Székelyudvarhelyre,
ahonnan családjával együtt másnap hurcolták el, előbb a marosvásárhelyi
gettóba, majd Auschwitzba. Emlékiratát kéziratban a Jad Vasem Múzeum
őrzi. És most a szülőföldjén készült film is.
Kapcsolódó írásunk:
Szembenézés – film készül Székelyudvarhely zsidóságáról
