Varga Péter: Majdnem féligazság – vélemény a HVG középiskolai rangsoráról

Áron az észak-karolinai Elon Egyetemen tanul
közgazdaságtant, a legutóbbi vizsgája 97,5 százalékos lett. Ez kicsivel
gyengébbre sikerült, mint amikor a Lauder Javne Iskola gimnáziumában lerakta az
emelt szintű gazdasági ismeretek érettségit, mert az pont 100 százalék lett. De
Áron azért nem olyan szomorú, mert a 97,5 százalékos vizsgája elég ahhoz, hogy
az évfolyam top 1 százalékába tartozzon.

Juli is a Lauderben érettségizett, most Cambridge-ben
tanul pszichológiát. Jelenlegi tervei alapján kisgyermekekkel akar majd
foglalkozni.

Boldi pedig már középiskolásként a Citibankban
gyakornokoskodott, többször is elkérte magát emiatt a Lauderből az órákról.
Engedtük, és milyen jól tettük. Most az Ivy League egyetemek egyikén, a
UPENN-en hallgat közgazdaságtant. Az egyetem után hazatérne és
gazdaságpolitikával foglalkozna.

Mi a közös Juliban, Áronban és Boldiban? Mindannyian a
Lauderben végeztek, és

az ő továbbtanulási eredményeik a HVG legjobb
középiskoláit bemutató listában nem jelennek meg.

Ők ugyanis egyetlen magyar egyetemre sem adták be a
felvételi kérelmüket, még a statisztika kedvéért sem.

A HVG ugyanis csak a hazai felsőoktatási intézményekbe
felvételiző diákok eredményeit veszi figyelembe, mert ahogyan írják, „a
külföldi továbbtanulásról nincs hivatalos adat“.

De van adat, csak kérdezni kell. A Lauderban például az
elmúlt öt évben az egyetemen továbbtanuló diákoknak a 44 százaléka –
majdnem a fele – ment külföldi egyetemekre, és jellemzően nem adták be a
felvételi kérelmüket a magyar felsőoktatásba. Azért nem, mert a külföldi
egyetemi felvételik eredményei már jóval a magyar érettségi előtt kiderülnek,
és a külföldi egyetem felvételi feltételeinek akartak megfelelni. Van, hogy egy
külföldi egyetem feltételül szabja, hogy a jelentkező valamennyi tárgyból jelesre
érettségizzen, de nem írja elő az emelt szintet. A diák ilyenkor természetesen
nem fog kockáztatni, és a sima középszintű érettségit választja. Sok külföldi
egyetemre felvett diáknak pedig az érettségi igazából már csak formaság, mert
egyáltalán nem, vagy csak alig számít az eredménye.

De nem számít bele a HVG listába azon diákok érettségi
eredménye sem, akik előrehozott érettségit tesznek. Nálunk például a diákok
nagy része ezt teszi jellemzően angol nyelvből, emelt szinten, 90 százalékos
átlageredménnyel. Azért előrehozottan, hogy 12. végén kevesebb tárgyból kelljen
készülni. A HVG lista szerint ez nem eredmény.

Több mint 21 éve vagyunk az EU tagja, tagságunk egyik
legfőbb értéke, hogy az érettségi után a magyar diákok sokkal könnyebben tudják
külföldön – főleg az EU-ban – elkezdeni a továbbtanulást. Ezt a külföldön
tanuló magyar diákok számának komoly emelkedése is alátámasztja. Az EU
csatlakozás évében, 2004-ben 6015 magyar diák tanult külföldön, 2023-ra ez a
szám már 13529-re nőtt, tehát több mint duplája lett. Körülbelül annyian
tanulnak már külföldön, mint ahányan Balatonfüreden laknak (forrás: Unesco).
A növekedést nem a csereprogramok (például: Erasmus) népszerűsége okozza, mert
ezek a számok ezeket nem tartalmazzák.

A HVG 13 éve készíti el ezeket a listákat, 2013-ban
8831-en tanultak külföldön. Azóta sok minden változott, de a kutatásuk
módszertana alig. A változásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni,