Hanuka 2025: Nyolc + egy könyv az ünnep nyolc napjára – kicsit szubjektíven
Kedves Olvasóink! Már
csak pár nap, és beköszönt a fény csodájának ünnepe. Bízunk benne, hogy ebben a
szép, nyugalmas hanukai időszakban jut majd idő az olvasásra is. Az ünnep nyolc
napjára 8 + 1 könyvet ajánlunk – kicsit szubjektíven –, olvasásra,
ajándékozásra vagy akár mindkettőre. Jó olvasást és fényekben gazdag ünneplést
kívánunk, hiszen minden egyes gyertya mellé egy-egy könyv is jár.
Az egyik
legkedvesebb ünnepünk, hanuka , idén december 15-től december 22-ig tart
(a zsidó naptár szerint kiszlév 25-től tévét 3-ig). Az ünnepi gyertyatartó első
lángját december 14-én, vasárnap este, az utolsó, nyolcadik lángot pedig
december 21-én este gyújtjuk meg.
Kollarik Tamás, Dr.
Takó Sándor: Budapest / Hollywood
Magyarok, akik beírták magukat az amerikai filmtörténetbe
„Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned!” – hirdette
a legenda szerint Zukor Adolf, a Paramount Pictures magyar alapítójának
igazgatói ajtaja. Az anekdoták szerint azonban a hozzá munkáért folyamodó
megannyi honfitársának halkan mindig hozzátette: „…de azért segít egy
kicsit.” A Budapest/Hollywood kötet
hatvan kiemelkedő magyar alkotó életútján és munkásságán keresztül mutatja be,
miként járult hozzá a magyar szellem és tehetség az álomgyár felemelkedéséhez.
Magyar földről indultak, Hollywoodban váltak világhírűvé. Örökségük ma is
bizonyítéka annak, hogy a magyar tehetség a világ filmművészetének
megkerülhetetlen része.
(Filmhungary, 2025)
Prieger Zsolt: Egy
évem Szerb Antallal
Ki szerinted a legolvasottabb magyar író? Erre a kérdésre évtizedeken át
rávágtuk, hogy Jókai Mór, Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond. Aztán némi
szünet után hozzátettük: de lehet, hogy Rejtő Jenő? És melyik a kedvenc
könyved? Itt viszont, alighanem, az Utas és holdvilág nyerne, ugyanis hosszú
évek óta ez az egyik legnépszerűbb magyar regény, nemzedékek rajongva szeretett
irodalmi alapélménye. Ebből tanuljuk Itáliát, a kamaszkort, a barátságot, az
életközépi válságot, az erotikát… Ám Szerb…
(Corvina kiadó, 2025)
Rubin Eszter: Mit
esztek ti otthon, mannát?
Rubin Eszter első regénye, a gasztrokulturális örökség irodalmi értelmezésével
gazdagon átszőtt Barhesz megjelenése óta várták az olvasók ezt a nagyformátumú
könyvet, amelyben úgy fonódik össze a szépirodalom és a gasztrozófia, akár a
zsidó ünnepi kalács fonatai. Mákkal bőven megszórva.
A főzés soha nem csupán az ételről szól. Az ízek emlékeket hordoznak, egy
ruganyos kelt tésztába bele lehet gyúrni megannyi örömöt és bánatot, egy tál
étel gyógyíthat és békét teremthet.
A receptek között megtaláljuk a szerző
védjegyévé vált barheszt, a zsidótojást, a közel-keleti sabichot, és az otthon
ízét idéző, klasszikus húslevest. Valamint olyan mágikus fogásokat, mint a
sáfrányos diókrémmel töltött padlizsántekercs, vagy az áfonyalikőr bonbonos
csokoládétorta. Igazi utazás ez, amely a családi tűzhelytől indulva, távoli
világok konyháiba vezeti az olvasót.
A 75 hosszabb-rövidebb novellát és regényrészletet, 300 magával ragadó fotó és
egzakt receptek kísérik, ily módon az ízlelés élménye találkozik a szemet
gyönyörködtető, ellenállhatatlan látvánnyal, és az étkezés bölcselete magától
értetődően kapcsolódik össze más fontos témákkal. Nagyon hamar eljön a
pillanat, amikor az olvasó hóna alá csapja a könyvet, hogy sürgősen valami
harapnivaló után nézzen, majd újra elmerülhessen a meglepő egyedi humorral
fűszerezett, szatirikus, elgondolkodtató, vagy éppen felkavaró történetekben,
hogy később ismét a konyhában találja magát a pompás recepteket követve.
(Pesti Kalligram Kft.,
2022)
Eli Sharabi: Túsz
Eli Sharabi Túsz című emlékirata azok közé a könyvek közé tartozik, amely
nemcsak a történelmi tényekkel szembesít, hanem az emberi létezés legmélyebb
rétegeivel is. A Be’eri kibucból 2023. október 7-én elrabolt férfi 491 napot
töltött föld alatti cellák, sötét alagutak és mindennapos megaláztatások
között. Memoárja nem csupán a túlélés dokumentuma, hanem egy olyan belső ív
feltárása, amelyben a remény, az önfegyelem és az identitás megőrzése válik az
egyetlen kapaszkodóvá. A Túsz nem könnyű olvasmány, és nem is akar az lenni.
Felkavaró, sötét és elgondolkodtató – de egyben felhívás is. Arra kér, hogy ne
feledkezzünk meg azokról, akik még mindig fogságban vannak, és arról sem, hogy
a remény, még a legnagyobb sötétségben is, döntés kérdése. Ez a könyv nem
csupán elolvasandó, hanem megőrzendő tanúságtétel is. (Riedl Anna / mazsihisz.hu)
(Művelt Nép
Könyvkiadó, 2025)
Nézze mag a szerzővel készült podcast adásunkat
Spiró György:
Padmaly
Spiró György új regénye a 19. századi magyar történelem különleges,
részletgazdag körpanorámája. Emberközelből ismerjük meg az egymást váltó
korszakok minden fontos szereplőjét: a hatalmon lévőket és a lázadókat, az
írókat és a cenzorokat, besúgókat ugyanúgy, mint az akkor élők mentalitását.
Megelevenednek a pest-budai és budapesti mindennapok, a keskeny utcák és a
piacterek, a nagy viták és a kis kompromisszumok. Mindezek mellett a Padmaly a
magyar szabadság örök kérdésének is a regénye. Rabul ejti az olvasóját.
(Magvető Könyvkiadó, 2025)
Szántó T. Gábor:
Jazzprofesszor
A zongorista-zeneszerző Gonda János titokban tartja múltját: a nyilas
üldöztetést és a Rákosi-rendszer alatti börtönbüntetését. Ausztráliába
kivándorolt apja és testvére hiánya, itthon maradt anyja és nagyanyja tragikus
életfordulatai elől az Amerika Hangja rádióadásaiból elsajátított zene, a
rögtönzés szabadsága, majd a szerelem jelent menedéket, ám a két szenvedély
egymás ellen fordul, miközben a magyarországi jazzoktatást megalapozva, a
Kádár-kor kínos kompromisszumaival is meg kell küzdenie.
Lehet-e választani család és művészet között? Örökletes betegség vagy a
történelmi trauma kísért generációkon át? Megoldás-e a felejtés, vagy nincs
menekvés a múlt elől? Hozhat-e megnyugvást az új szerelem, vagy a szenvedésből
fakadó szenvedély mindent lerombol?
Mi történik, ha a zenén kívül nincs más,
ami a józan észt fenntartsa?
A párhuzamos idősíkokon kibomló cselekményben a szerző az emlékezet működésének
többféle modelljét is ábrázolja, hogy számot adjon főhőse önmagával folytatott
viaskodásáról, miközben a 20. század magyar történelme és a korszak pezsgő
jazzélete is átszövi a regényt.
(Gondolat Kiadó, 2024)
Szinetár Miklós: Önéletrajz-szerűség és egyebek 1-3.)
„Szinetár Miklós három kötetben meséli az életét. Azt az életet, amit kitölt
nála az operarendezés, a televízió (művészeti vezetés), valamint a
filmcsinálás, a színházrendezés, a világutazás, az irodalom – és mindenütt:
sztorik, históriák (kordokumentumok), meg a jelen kultúraellenességét csipkedő
utalások kommentjei. Totalitás.” (Almási Miklós, art17.hu)
„… A bérkocsis utcából a József körúton mentem a közeli nemzeti színházba, de
nem működött még a közvilágítás. baktattam a körúton a koromsötétben, és
megérkeztem a nemzetibe, ahol felment a függöny, és valami gyönyörű, ragyogó
csodavilágot láttam, kontrasztját a förtelmes, sötét, romos körútnak. Azóta nem
bírom elviselni színházban a lekoszlott, direkt vacak látványt, ami egy
későbbi, békebeli, jól élő generációnak sokáig a kedvenc stílusa volt. a
magamfajta háborús gyerek még mindig elvárja, hogy ha fölmegy a függöny a
színházban, akkor a látvány valamilyen formában megkapó legyen.” (Szinetár
Miklós)
(Spirit Publishing)
Waldhauser Teréz:
Vigyázok a trombitára
„Éva tudta, hogy feltűnően karcsú derekával, szép mellével, gömbölyű csípőjével
elég feltűnő jelenség. Megszokta, hogy ha bemegy valahova, megnézik. Igaz, hogy
a lábai nem voltak valami jók, de görögösen érdekes arca mellett ez szinte
eltörpült.
Most különösen jólesett az emberek elismerő pillantása. Misi miatt. Szerelmes
volt a fiúba.
A Halálos tavaszt nézték meg.
A romantikus, élénk képzelőerővel ellátott Éva szinte álomvilágban élt még,
amikor a moziból kijöttek. Misi fogta a kezét, és érezte, hogy egész teste
csupa tűz, izzik a vágytól. Elindultak lassan, szó nélkül, egymáshoz simulva a
Körúton.” (Részlet a könyvből)
„A nagyanyám hagyta rám ezt a szöveget. Azzal bízott meg, hogy gondoskodjam a
közzétételéről. Az élet úgy hozta, hogy a születése utáni századik évben
teljesítem a kérését. Az elbeszélésben a szerző alteregója Éva, aki a történet
kezdetekor, 1934-ben, tízéves falusi kislány, a történet végén, 1946-ban, a
holokauszt túlélője. A szerző a legszemélyesebb, legmélyebb drámát rögzíti
kemény tömörségű mondatokban, a lehető legtárgyilagosabban, egyúttal
érzékelteti az ország és a világügyeit is..” (Tóth Gábor Attila, szerk.)
(Oriold és Társai Kft., 2025)
+ 1 könyv a gyerekeknek
Gimesi Dóra:
Amikor mesélni kezdtek a fák
Budapest 150 éve, generációkon
átívelő utazás, az összetartozás ereje. Gimesi Dóra új kötete finoman szövi
össze a természet varázsát a főszereplő kislány családjának sorsával. A
történetek a kitartásról és a szeretetről szólnak – arról, hogyan találhatjuk
meg a fényt akkor is, amikor az elsőre nem látható.
Vajon hogy kerül a Városligetbe egy bálna? Milyen gyorsan vágtat egy
körhintaló? Lehet kék a fa lombja, és fészkelhetnek benne repülő halak?
Alíz és Dédi nap
mint nap elsétál a Városliget százhuszonhárom éves nyárfája mellett. Miután a
munkagépek kivágják a vén fát, ők az évgyűrűit megérintve visszautaznak az
időben: amikor anya, nagyi, Dédi és szépmama még gyerekek voltak… Amikor még
vadonatúj volt a Földalatti Vasút, romok közt táncoltak a pestiek, vörös és kék
nyakkendőt hordtak a gyerekek, és minden egészen más volt, egy kicsit mégis
ugyanolyan.
Gimesi Dóra
különleges budapesti meséi Rofusz Kinga festményeivel nemcsak életre kelnek, de
bebújnak a szívünk legmélyére. Ez a százötven év a mi közös történetünk.
(Pagony Kiadó, 2024, a könyv 6 éves kortól ajánlott)
