Harsányi László: Berky Harry /Brenner Tibor/ (1928-1945)
A közelmúltban megjelent a könyvem: – Egy
szippantásnyi oxigén 1. – amely az ezen felületen is bemutatott
művész-életutakra alapozva az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési
Egyesület) Művészakciójának (1939-1944) énekeseit és táncosait mutatja be. Még
mindig van feladat és lehetőség újabb művészeket, színészeket,
képzőművészeket bemutatni, ezzel fel is töltve a tervezett új kötetek eddigi
szereplőinek sorát.
1945
decemberében a Népszavában, az akkor – sajnos – szokásos hirdetések
egyike kereste a 16 éves Brenner Tibort, akit édesapjával együtt „1944 november
közepén vittek el a téglagyárból. Utoljára 1944 decemberében Harkán látták.”
Akit
kerestek, az előző években Berky Harry néven volt ismert és kedvelt
gyermekszínész Budapesten.
.jpg%7C800x3000xrated_%5D)
Pályáját a Lakner bácsi gyermekszínházában
kezdte, amelyben ötéves korától szerepelt. Többek között a Vígszínház, a Vidám
Színpad és a Fővárosi Operettszínház deszkáin is bemutatkozhatott a
közönségnek.
Gyakran
lehetett hallani a hangját a Magyar Rádió hangjátékaiban – így például a Légy jó mindhalálig Nyilas Misijeként –, sokszor szavalt és énekelt különböző rendezvényeken, és
kivette a részét a zuglói izraelita hitközség életéből.
Nyolcévesen,
1936-ban már egy filmben (Tomi, a megfagyott gyermek) játszott a kor
körülrajongott színészével, Csortos Gyulával.
Bárdos
Artúr színházában, a Művész Színházban Góth Sándor 40 gyermek
közül választotta ki tízéves korában egy mulatságos francia vígjáték, a Déligyümölcs
egyik gyermekfőszerepére. A darab bemutatójáról szinte minden lap tudósított,
egekig dicsérve annak gyermekszereplőit. Így írt például a Budapesti Hírlap
1938 januárjában:
„Az
apró Berki Harry messze túl a gyermekösztönön, művésznek bizonyult, a
természetesség legtetejét adta.”
Márciusban
már a darab ötvenedik előadásáról számoltak be a lapok.
1938
májusában Berky szereplője volt annak a színházi rendezvénynek, amelyen Bajor
Gizi vezénylete mellett „csodagyerekek” léptek fel, ahogyan a korabeli címben
szerepelt, „a nyomorék gyermekekért” rendezett előadásban. „A pöttömnyi Berky Harry
előadóművész «úr» meghatottan és meghatóan mondta el Szép Ernő bevezető
beszédét”– tudósított a Reggeli Újság.
1939-ben
szerepet kapott az Álomsárkány című filmben. (Az eredetileg
beharangozott Aranysárkány címet Kosztolányiné kérésére változtatták
meg.) Egy visszaemlékező cikk az Újságmúzeum című internetes felületen
írta 2024-ben:
„Berky
Harry boldog volt és büszke, hiszen megismerték városszerte és napi kapcsolatba
került azokkal a színészekkel, akikre felnézett. Így az autogramgyűjtő
füzetkéjébe a kor sármos színésze, Jávor Pál is bejegyzést írt: Kis ember,
mi lesz belőled? Remélem, nagy művész. Aláírás: Jávor Pali bácsi.”
A
csodagyerekből országosan ismert híresség lett, akinek életéről és karrierjéről
folyamatosan tudósítottak a bulvárlapok és a színházi újságok.
.jpg%7C800x3000xrated_%5D)
Dokumentumok
tanúsága szerint az ifjú tehetségre a Paramount filmstúdió alapítója, a
Magyarországról kivándorolt Zukor Adolf is felfigyelt, és bekérette Berky
filmjeit megtekintésre, azt fontolgatva, hogy próbafelvételre hívja Amerikába a
fiút. Erre a meghívásra azonban már nem kerülhetett sor.
Berky
részt vett az OMIKE Művészakció 1941-1944 közötti előadásain. Sok darabban
lépett fel, többek között ő játszotta Mohácsi Jenő és Kelen Hugó zenés
darabjában, a Gyermek és messiásban a messiásváró gyermek
szerepét. Pódiumra lépett a Bethlen téri és a zuglói hitközség ifjúsági
csoportjainak házi színházaiban is. Mezey Béla Isten gyertyái című darabjában Eisigl rabbi fiát
játszotta. 1944. február 20-án részleteket adott elő az Anyaszív c.
darabból. Egy visszaemlékező – Róbert Mária – szerint ez a darab került
előadásra 1944. március 19-én, az utolsó OMIKE rendezvényen. (Mások szerint
aznap délelőtt már a németek bezáratták a színházat.)
.jpg%7C800x3000xrated_%5D)
Berky
Harryt és édesapját 1944. október 15-én deportálták az Óbudai téglagyárból. Az
apát bevagonírozták és egyenesen Dachauba szállították, a 16 éves Berky Harry
pedig a harkai táborba került. Megbetegedett, és annyi még bizonyos, hogy ő is
ott sínylődött egy vasúti vagonban, amelyen Ausztriába, Felixdorfba vitték a
kiszolgáltatott embereket.
1945.
január 15-én halt meg Felixdorfban.
Képek:
1.) Fotóportré divany.hu
2.) A Tomi, a megfagyott gyermek film
plakátja.
3.) A Déligyümölcs szereplőinek
csoportképe.
4.) A „csodagyerekek” előadás szereplői
5.) Portré az Álomsárkányból, 1939.
6.) „Reklám portré” 1939?
