Megkezdődött a náci háborús bűnökkel vádolt Képíró pere
Forrás: MTI
Megkezdődött a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados büntetőpere a Fővárosi Bíróságon csütörtökön; Képíró a tárgyalás előtt azt mondta: ártatlan, hazugságok sorozatával vádolták meg.
A büntetőügyet a bíróság a büntetőeljárási törvény általános szabályai szerint tárgyalja, azaz nem katonai eljárásban. Tekintettel azonban arra, hogy katonai, harctéri eseményeket kell a perben elbírálni, a büntetőügyet olyan bíró tárgyalja, aki rendelkezik a katonai ügyek elbírálásában szerzett szakmai tudással is.
A tárgyalást Varga Béla bíró vezeti. Képíró Sándor védője Zétényi Zsolt, a vádat Falvai Zsolt képviseli. A tárgyaláson részt vesz Vladimir Vukcevic, a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb különleges ügyész, valamint a szerb nagykövetség által delegált személyek.
A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója, Efraim Zuroff is jelen van a tárgyaláson. 2008-ban Vukcevic hivatala Zuroff-fal együtt kérte a Képíró elleni vizsgálat megindítását. A Wiesenthal Központ egy hónappal korábbi jelentése szerint Képíró pere „az egyik utolsó, ha nem a legutolsó lehet a náci háborús bűnösök ellen indított eljárások között”.
Nagy az érdeklődés
A tárgyalás iránt nagy az érdeklődés, a magyar mellett a külföldi sajtó is képviselteti magát. A per kezdete előtt a botjába kapaszkodó, nehezen mozgó 97 éves férfit a tárgyalóterem hátsó bejáratából kísérték terembe, miközben egy nő „Gyilkosok! 97 éves öregember gyilkosai!” feliratú táblát tartott a férfi elé. Képíró először a hallgatóság részére fenntartott padsorban foglalt helyet, majd a vádlottak padjához kísérték.
A jelenlévők közül valaki azt kiabálta: „Biszku Bélát miért nem hoztátok ide?” A nézők között megjelent több, sárga Dávid-csillagot viselő fiatalember is.
A tárgyalás előtt Képíró Sádor az újságíróknak azt mondta: nem vett rész a vérengzésben, nem is kapott utasítást rá, ártatlanul vádolják, és szerinte ez ki is fog derülni. Mint mondta, hazugságok sorozatával vádolták meg. Arra a kérdésre, hogy fog-e vallomást tenni, azt felelte: ha kérdezik, válaszol. Az 1942-ben történtekről azt mondta: nem történt semmi, csak igazoltatás, nem igaz, hogy lemészároltak volna bárkit. A tárgyalás szerinte cirkusz, minden hazugságon alapszik. Nem tudott a mészárlásokról, felettesei nem beszéltek róla. Teljesen ártatlannak vallja magát.
A sárga csillagot le kellett venni
A tárgyalás elején a bíró arra szólította fel a Dávid-csillagot viselőket, hogy vegyék le, és az épületen belül se hordják. A bíró megkérdezte a vádlottat, hozzájárul-e, hogy kép- és hangfelvételt készítsenek róla. Képíró nemmel felelt.
A bíró a tárgyaláson megtiltotta a hallgatóságnak a véleménynyilvánítást, még a nevetést is. A szabadlábon lévő, 97 éves vádlottat egy rokona segíti abban, hogy megértse, mi hangzik el. A férfi hallása annyira rossz, hogy szinte egy szót sem ért abból, amit a bíró mond. Kijelentette: tudja, hol van, és hogy miért van itt: hazugság, koholmány alapján, ártatlanul. Szerinte rendben van az egészségi állapota, de nagyon ideges a sok hazugság miatt.
Képíró egészségi állapotára tekintettel rövidített tárgyalást tartanak, és gyakran tartanak szünetet. A férfi folyamatos vallomást nem tud tenni, de összefüggő előadásra képes.
Az ügyész ezután ismertette a vádat. A vád szerint Képíró Sándor 1942 januárjában a Magyar Királyi Csendőrség V. szegedi csendőrkerületének makói tanszázadánál szolgált főhadnagyi rendfokozattal. Ebben az időben a Magyarországhoz visszacsatolt Bácskában megszaporodott partizántámadások miatt a Magyar királyi Honvédség vezérkari főnöke az 1942. január 15-i rendeletével elrendelte Újvidék város teljes átvizsgálását, és végrehajtását az V. hadtest parancsnokságra bízta.
A tisztogatással kapcsolatosan az V. hadtest parancsnoka az 1942. január 18-án kiadott rendeletében iránymutatást adott a városokban és nagyobb községekben végrehajtandó tisztogatási feladatokra. E rendelet alapján Grassy József vezérőrnagy (akkor ezredes) 1942. január 20-án kiadta azt az írásbeli karhatalmi parancsát, amely már részletesen szabályozta az Újvidéken végrehajtandó razzia során betartandó előírásokat.
Ez alapján a razziában részt vevő rendőrökből, csendőrökből és honvédekből kutató, gyűjtő és kísérő járőröket hoztak létre, feladatuk a házkutatás, motozás és igazoltatás volt. Ezeket csoportokba osztották be, amelyekbe 10-12 járőr tartozott. Ezeket a csoportokat csendőr-, illetve rendőrtisztek vezették, attól függően, hogy a járőrök csendőrökből vagy rendőrökből álltak-e. A csoportparancsnokok feladata a járőrök irányítása és az ellenőrzés volt.
Az újvidéki tisztogatás
Ilyen csoport parancsnok volt Képíró Sándor csendőr százados, aki 1942. január 20-án érkezett Újvidékre. Ezen az estén Gaál Lajos csendőr alezredes eligazítást tartott az újonnan érkezett csendőrtiszteknek, köztük a vádlottnak is. Nyomatékosan, felsőbb parancsra hivatkozva hangsúlyozta, hogy Újvidéken nem szabályszerű razziát, hanem kifejezetten tisztogatást kell végrehajtani, amelynek keretében a jogtalan fegyverhasználat is megengedett.
Az elhangzottakat a vádlott aggályosnak találta, ezért a csendőr alezredestől írásban kérte a parancsot, ő ezt megtagadta azzal, hogy ilyen parancsot nem szokás írásban kiadni. Ilyen előzmények után kezdődött meg 1942. január 21-én 6 órakor az újvidéki tisztogatás.
A razzia másnapján, az esti eligazításon Grassy József ezredes közölte a parancsnoki állománnyal, hogy felettesei elégedetlenek a razzia addigi eredményével, ezért arra utasította a végrehajtói állományt, hogy ha másnap polgári egyének járkálnak át a felállított kordonokon, akkor „végig kell golyószóróval lőni az utcát, és az ablakokból leselkedő személyeket is le kell lőni”. Úgy fogalmazott: a razzia célja, hogy „a szemét és a piszok ússzon el”.
Január 23-án a Képíró Sándor csendőr főhadnagy által irányított járőrök közül ismeretlenek indokolatlanul lelőttek négy embert, egy házaspárt, valamint egy nőt és egy férfit. A vádlott utasítására egyik kutató járőre őrizetbe vette M. Mihályt és M. Sámuelt, akikről a környékbeli lakosok azt állították, hogy a magyar csapatok 1941. áprilisi bevonulásakor fegyverrel támadtak a honvédekre. Az őrizetbe vett két férfit az igazoló bizottsághoz kísérték, és később több száz emberrel együtt kivégezték őket.
A vádlott Nagy János főhadnaggyal ellenőrizte a beosztottak tevékenységét, amikor találkoztak egy körülbelül 30 fogolyból álló csoporttal. Ekkor érkezett oda a hadtestparancsnokság tehergépkocsija is, amelyről teát osztottak a razziában részt vevőknek. A vádlott megkérdezte a járművezetőtől, elvállalja-e, hogy az ott várakozó, összegyűjtött foglyokat elviszi a kivégzőhelyként megjelölt helyre. Miután erre a gépkocsivezető ráállt, a foglyokat felparancsolták a platóra, majd a kivégzőhelyen Nagy János jelenlétében, kétperces sortűzzel megölték őket.
A közvádló szerint ezzel a magatartásával Képíró Sándor közreműködött emberek törvénytelen kivégzésében, emiatt az ügyészség háborús bűntett elkövetésével vádolja.
Előzmények
Képíró Sándort 2009. szeptember 14-én gyanúsította meg háborús bűntett elkövetésével a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Az ügyészség akkor kiadott közleménye szerint a bűncselekményt K. Sándor társtettesként követte el. Mint írták, a rendelkezésére álló adatok szerint 1942. január 23-án a K. Sándor vezette járőrosztag tagjai – a gyanúsított által beosztottjaihoz továbbított parancs alapján – az „újvidéki tisztogatás” során négy civilt lelőttek.
A férfi cselekménye a büntető törvénykönyv szerint „egyéb háborús bűntettnek” minősül, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. Akkor az ügyészség indítványozta a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, ezt azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította. A bíróság arra hivatkozott, hogy nem kell a szökéstől tartani, illetve arra, hogy a férfit ebben az ügyben 1944-ben már elítélték, és mivel senkit nem lehet kétszer ugyanazért elítélni, a mostani eljárás megalapozatlan. A végzés ellen az ügyészség fellebbezett.
A Fővárosi Bíróság az MTI megkeresésére akkor azt közölte: a férfi büntetőügyében az FB helybenhagyta az első fokon hozott végzést, és megállapította, hogy az első fokú bíróság helyesen járt el, amikor nem rendelt el kényszerintézkedést a gyanúsítottal szemben.
„A bíróság a megalapozott gyanúval kapcsolatos elsőfokú bírósági megállapítást mellőzte arra hivatkozással, hogy a gyanúsított ügyében 1944-ben hozott ítéletet ismeretlen eljárás keretében, nem rendkívüli perorvoslati eljárásban semmisítették meg, az abban foglalt tényállást nem lehet ítélt dolognak tekinteni” – tette hozzá az FB. Vagyis az FB akkori végzésében kimondta, hogy az ügyészség megalapozottan gyanúsítja Képíró Sándort, mivel nincs ügyében jogerős bírósági ítélet, ezzel pedig megismételte másfél évvel ezelőtt hozott döntését.
Az FB ugyanis 2007 elején már végrehajthatatlannak nyilvánította a Képíró Sándor csendőr százados ellen 1944-ben meghozott ítéletet. Az FB megállapította, hogy „Képíró Sándor volt csendőr századost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás során vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították, és ennek következményeként 1944. február 18-i hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez a megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve” – mondta ki akkor a bíróság.
Miután a tízévi fegyházbüntetést kiszabó ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette, hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés is, amelynek végrehajtása érdekében a bíróságnak intézkednie lehetne, így azt végrehajthatatlannak nyilvánította – olvasható az FB 2007. február 19-i keltezésű végzésében.
Képíró Sándor neve szerepel a legkeresettebb náci háborús bűnösök aktuális listáján, amelyet a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ állított össze.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
