Holtponton a kormány és a Mazsihisz vitája, több százmillió a tét
Czene Gábor / Forrás: Népszabadság
Ingatag ingatlanjáradék
Ismét kudarcba fulladtak a Gál András Levente kormánybiztos és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közötti egyeztetések az ingatlanjáradék elosztásáról.
Évi több százmillió forint sorsa a tét. A kormány azt szeretné, ha a Mazsihisz szerződésben vállalná, hogy átenged félmilliárd forintot két másik, egyházként elismert zsidó közösségnek. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke tartja magát ahhoz, hogy elvileg hajlandók forrásokat átadni a többieknek – de nem ennyit és nem így.
A Horn-kormány idején kidolgozott koncepció szerint az érintett egyházak választhattak, hogy természetben kérik-e vissza hajdan államosított ingatlanjaikat, vagy inkább az ellenértékükre tartanak igényt. A kártalanításnak lett egy harmadik formája is, és esetünkben ez érdekes: azon ingatlanok után, amelyek tulajdonjogáról lemondtak az egyházak, úgynevezett örökjáradékot állapított meg a kormány.
Az inflációt követő, minden évben fizetendő ingatlanjáradék összege az idők során különféle kiegészítő támogatásokkal is nőtt. Idén valószínűleg meghaladja a 15 milliárd forintot. Ebből – Feldmájer Péter becslése szerint – mintegy 1,6-1,8 milliárd jut 2012-ben a Mazsihiszre. (A tizenkét érintett egyházból hat élt a járadék lehetőségével. Tavaly augusztusi adatok alapján a járadékot nem számítva az állam az elmúlt húsz évben durván 113 milliárd forintot költött az egyházi ingatlanok tulajdonrendezésére, kártalanításra.)
Más egyházakhoz hasonlóan a Mazsihisz is az 1998-ban hatalomra került első Orbán-kormánnyal kötötte meg a járadékszerződést. A mostani kormány, amelynek szintén Orbán Viktor a miniszterelnöke, ezt akarja felrúgni – nyilatkozta Feldmájer Péter.
Kétségtelen: időközben több zsidó felekezet is alakult. Közülük az új egyházi törvény – a sajátosan magyar, neológ irányzathoz tartozó Mazsihiszen kívül – a Köves Slomó rabbi vezette, 2004-ben nyilvántartásba vett EMIH-et (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) és az 1992-ben bejegyzett autonóm ortodox izraelita hitközséget ismeri el egyházként. (Utóbbi helyzete speciális: elméletileg korábban is önállóan működött, de szervezetileg kötődött a Mazsihiszhez.)
A kormány – jelesül annak képviselője, Gál András Levente kormánybiztos – a megváltozott helyzetre hivatkozva akarja elérni, hogy a Mazsihisz osztozzon a többiekkel a járadékon. Feldmájer erre utalva jelentette ki egy tavaly decemberi rendezvényen, hogy a kormányzat részéről érez olyan törekvéseket, amelyek a Mazsihisz szétverésére és a (vallásos) zsidóság atomizálására irányulnak. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója ugyanitt kifejtette, hogy a többi zsidó felekezet támogatásáról az államnak nem a Mazsihisz terhére kellene gondoskodnia.
Karácsony előtt a Mazsihisz kemény hangú levelet írt Gál András Leventének, állítva: még a Monarchia, a Horthy-korszak és a kommunizmus idején „sem vetemedett oda senki, hogy ilyen lépéseket kíséreljen meg”. Feldmájer Péter lapunknak nyilatkozva is hangsúlyozta: a járadékszerződés egyoldalú módosítása elfogadhatatlan és jogsértő, a kormány javaslata a neológ zsidóság intézményrendszerének megszűnésével fenyeget.
A Mazsihisz elnöke ugyanakkor némi engedményt is tett. Közölte, hogy a saját költségvetéséből a Mazsihisz hajlandó mintegy 300 millió forintot közvetlenül átadni más zsidó felekezeteknek.
Az álláspontok azonban nem közeledtek egymáshoz. A kormányzat nemrégiben megállapodástervezetet készített: az eredeti járadékszerződés formailag megmaradna ugyan, annak tartalmát azonban felülírná az új megállapodás. A lapunk birtokában lévő, január 20-i keltezésű tervezet értelmében a Mazsihisznek például vállalnia kellene, hogy a másik két, egyháznak minősülő zsidó szervezetnek átenged 250-250 millió forintot. (Feldmájer szerint a Mazsihisznek valójában az állam javára kellene lemondania félmilliárd forintról, hogy azt odaadják másoknak.)
Az EMIH-es Köves Slomó már felvetette: az lenne helyes, ha minden hitközség közvetlenül, önálló szerződésben állapodna meg az állammal. Az elképzelés visszaköszön a kormányzati javaslatban is, amely szerint a „Mazsihisz tudomásul veszi”, hogy a kormány az egyenrangúnak tekintett „többi zsidó vallási közösséggel is együttműködési keretmegállapodást köt”.
Gál András Levente a minap újabb egyeztetést hívott össze, de – hangsúlyozta a Mazsihisz elnöke – ilyen feltételek mellett továbbra sincs esély az egyezségre. A kormányzat jogi trükkjei a lényegen nem változtatnak – mondta Feldmájer. Nemcsak azt kifogásolja, hogy az általa kilátásba helyezett mintegy 300 millió helyett a Mazsihisznek 500 millió forinttól kellene megválnia, hanem magát az eljárást is – mert az a járadékszerződés egyoldalú módosítását célozza. Úgy véli: „ha ezt most megtehetné a kormány a Mazsihisszel, akkor egy későbbi kormány erre a precedensre hivatkozva elvehetne majd például az evangélikus egyház járadékából is, és odaadhatná az akkori kedvenceinek”.
Feldmájer személyesen nem vett részt a Gál András Leventével folytatott legutóbbi tárgyaláson, de elmondása szerint „olyan visszajelzéseket kapott”, hogy még az is felmerült: a kormányzat egyszerűen nem fizeti ki az idén esedékes járadék egy részét, amíg a Mazsihisz „nem tér jobb belátásra”.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
