Tedd vissza Áron botját a bizonyság elé őrizet végett
Jó szombatot, Shabat Shalom
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 20:20 óra, az ünnep kimenetele: 21:40 óra.
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 20:20 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 21:47 óra után.
A Tórából ezen a héten az „KORÁCH” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„És mondta Mózer Kóráchnak: Halljátok csak Lévi fiai! Vajjon kevés-e nektek, hogy elválasztott benneteket Izráel Istene Izráel községétől, hogy közeledni engedjen magához, hogy végezzétek az Örökkévaló hajlékának szolgálatát és álljatok a község színe előtt, hogy szolgálatukat végezzétek? ” (Mózes 4. 16:8-9.) Dr. Bernstein Béla fordítása.
KORÁCH – PÁRTOT ÜTÖTT
(Mózes 4. 16-18.)
„Pártot ütött Kórách…” és sajnos nem volt egyedül. Befolyásos emberekkel vette körbe magát, kiknek hozzá hasonlóan az volt a legfőbb törekvése, hogy hatalomhoz jussanak. A pusztában töltött négy évtized talán legnehezebben kezelhető problémája bontakozott ki, hiszen ezúttal Mose rábénu olyan helyről kapta a váratlan támadást ahonnan legrosszabb álmában sem gondolta volna, a befolyásos, jihusszal (előkelő származás), pénzzel és tudással egyaránt bíró Kórách ugyanis közeli rokona volt! „Csapatában” felbukkantak Mózes régi ismerősei is: Dátán és Ábirám, akik már több alkalommal is a vesztére törtek.
A szóbeli hagyomány szerint miattuk kellett fiatalkorában menekülnie Egyiptomból Midján földjére, ők lázítottak a zsidó nép vezetői ellen a kivonulás hetedik napján, természetesen a két csirkefogó volt, aki a tilalom dacára mannát szedett szombaton, és nem utolsósorban ők voltak azok, akik az elmúlt hetiszakaszban olvasható „építő” javaslatot tették: „válasszunk vezetőt, és térjünk vissza Egyiptomba”(14.4).
Ahogy arra Rabbi Kaliser is bölcsen rávilágít a felkelők nem voltak egységesek, hiszen egyes számban áll a „pártot ütött” kifejezés, és utána következik a többi résztvevő felsorolása, ami R. Kaliser szerint arra vall, hogy mindannyian önös érdekeik érvényesítése okán indultak harcba Mose rábénu ellen, közös akarat hiányában pedig-ahogyan az eltelt 3300 esztendőben sokszor bebizonyosodott- elkerülhetetlen a bukás. Az Ö-való meglehetősen érzékletesen mutatta ki véleményét a többre hivatott Kórách és társainak próbálkozásáról: „megnyitotta a föld a száját és elnyelte őket és házaikat, meg minden embert, ki Kóráchhoz tartozott és mind a vagyont. Leszálltak ők és mindaz, amijük volt, elevenen a sírba; és betakarta őket a föld és elvesztek a gyülekezet közepéből”.
Látványosabb bizonyítékot nem lehetett volna kitalálni sem Mózes igaza mellett, azonban a választott nép egyes tagjait nem lehetett meggyőzni, és haragjuknak úgy adtak hangot, hogy Mose rábénu ellen fordultak: „Ti öltétek meg az Ö-való népét!”. Ennél a pontnál elfogyott az irántuk tanúsított türelem, melynek következtében további 14700 ember esett áldozatául a Kórách által elindított lavinának. Ezek olvasásakor azon reménynek kell hangot adni, hogy az Örökkévaló egyszer, a nem is olyan távoli jövőben elegendő tisztánlátást biztosít népe tagjainak, és az értelmetlen viták – Kóráchhoz hasonlóan – elvesznek a „gyülekezet közepéből”.
„Bizony nem tejjel-mézzel folyó országba vittél bennünket, hogy adtál volna nekünk mező és szőlőbirtokot; vajon azoknak a férfiaknak a szemeit akarod-e kiszúrni? Nem megyünk föl!”(16:14). A Mózes ellen lázadók mondandójának első szavából kiderül, hogy nem jártak helyes úton.
A „bizony” kifejezés héber megfelelője az áf (אף) szó másik jelentése harag, erre építették mestereink a következő kommentárt. „Négyen kezdték szavaikat az áf kifejezéssel, és távoztak áf-fal (I-sten haragjával) a világból. A kígyó, aki Évát bűnbe vitte, amint írva van: „valóban (áf) azt mondta Isten, ne egyetek a kert egy fájáról sem?”(1Mózes 3:1).
A József idejében a Fáraó mellett szolgáló sütőmester, miként a Tórában áll: „bizony (áf) az álmomban, íme három fonott kosár fejemen”(1Mózes 40:16). Korách gyülekezete, és a gonosz Hámán, ahogyan azt Eszter könyvében (5:12) olvassuk: „bizony (áf), nem hívott Eszter királyné a király mellett a lakomához, melyet készített, mást, mint engem”.
Ki gazdag?- teszi fel a kérdést a Misna, a válasz így hangzik: „aki örvend (osztály)részének. A héten olvasandó szidra negatív főszereplője, Korách ilyen értelemben nem tartozott a „gazdagok” közé, ez okozta elégedetlenségét és vesztét is egyúttal. „és ne legyen olyan, mint Korách és gyülekezete” (17:5).
A Talmudban (Szánhedrin 110a) tanuljuk: „mindenki, aki ragaszkodik a vitatkozáshoz (máchlajke) áthágja a mondatban olvasható tiltó parancsolatot, valamint azt is tanuljuk: „felkelt Mózes és elment Dátánhoz és Ábirámhoz (16:25), vagyis nem (szabad) ragaszkodnunk a vitatkozáshoz, hiszen Mózes is figyelmen kívül hagyta a számára joggal járó kóvedet és ő ment el az ellene lázadókhoz, nem pedig fordítva. Ezt egészíti ki a Cháfec Cháim: „szent kötelessége az embernek, hogy ne ragaszkodjon a vitatkozáshoz, még akkor sem, ha a törvény és az igazság vele van.
Ez kitanulható Mózes viselkedéséből, aki „elment Dátánhoz és Ábirámhoz”, és nem ragaszkodott a vitához, hanem megpróbálta visszatéríteni őket. Ezek alapján látható, hogy nem csak a máchlajke tilos, hanem azt is tudnunk kell, hogy ha valakinek lehetősége van elsimítani egy vitát, de meg sem próbálja azt, akkor tórai előírást hág át. „És Mózes megcselekedte; amint az Örökkévaló parancsolta neki, úgy cselekedett”(17:26). A Tóra hangsúlyozza, hogy Mózes végrehajtotta I-sten parancsát és visszavitte Áron botját a Találkozás Sátrába, hogy jelként szolgáljon minden nemzedék számára, tudatva velük, hogy Áron és utódai lettek kiválasztva a papi feladatok ellátására.
Bölcseink szerint (Horájot 12a) mind a Hajlékban, mind pedig a Szentélyben a Frigyláda előtt volt elhelyezve Áron botja nemzedékeken át, majd Josijáhu király, a második Szentély pusztulását megelőzően elrejtette azokat. A pozsonyi Rabbi Ákivá Szofer kérdezi ezzel kapcsolatban: „miért ismétli meg a Tóra, hogy Mózes I-sten parancsának megfelelően cselekedett, és visszavitte Áron botját a Találkozás Sátrába? Azért, mert ha csak a „megcselekedte” szó állna a Tórában, akkor azt hihetnénk, hogy Mózes saját dicsősége miatt, (Áron testvére isteni kiválasztottságával „villogva”) hajtotta végre az Ö-való utasítását. A kifejezés ismétléséből világossá válik, hogy Mose rábénu ezen cselekedetét is csak I-sten dicsőségére végezte”.
Hetiszakaszunkban (4Mózes 16:7) Rási a Midrás Tánchumá-t idézi: Korách, aki okos ember volt, miért cselekedett ennyire bolond módon? A szeme vitte félre, mert azt látta, hogy kimagasló utód származik tőle, Sámuel, aki felér Mózessel és Áronnal. Azt mondta (Korách): miatta megmenekülök. Furcsa, hogy Koráchban fel sem merült: Sámuel egyike azon cádikoknak, akik rásá-tól (gonosz) származnak. Hiszen ki lenne nagyobb Ábrahámnál, aki a bálványimádó Terách leszármazottja, vagy Ráchel-nél és Leá-nál, akik az ugyancsak rásá Lábán gyemekei. Vagyis egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy igaz ember kifogástalan pedigréjű családból kell, hogy származzon.
Mutatós magyarázatot kínál Korách hibája kapcsán a kabbalista Megálé Ámukot amely a Tóra azon részéhez kapcsolódik, amikor Mózes visszautasítja az Örökkévaló küldetését. Amint írva van (2Mózes 4:14) alatt: És felgerjedt az Örökkévaló haragja Mózes ellen és monda: nemde testvéred neked a Lévi nemzetségből való Áron? Tudom, hogy ő ékesszóló, és ímé ő ki is jön eléd, s mikor meglát, örvendezni fog szívében”.
Rási kommentálja a Gemárá (Zváchim 102) alapján: nemde Áron a testvéred, aki lévinek volt szánva és nem kohénnak, mert a kohénságról úgy gondoltam, származzon tőled. MOSTANTÓL nem így van, ő lesz a kohén és te leszel a lévi”.
A Megálé Ámukot másképp interpretálja ezt a pászukot, báderech hászod, azaz misztikus magyarázatot ad: Ami írva van: nemde testvéred néked a Lévi” az arra való utalás, hogy Áron volt arra szánva, hogy léviként, Sámuel alakjában reinkarnálódjon a jövőben. Ez volt Korách tévedése, mert azt látta, hogy a tőle származó Sámuel, az valójában Áron. Erre vonatkozik ami írva van: vajon azoknak a férfiaknak a szemeit akarod-e kiszúrni?” Amint áldott emlékű mestereink magyarázták (Tánchumá Korách 5): a szeme csapta be (Koráchot), mert azt látta, hogy a tőle származó Sámuel valójában Áron”.
Ezt értelmeznünk kell: miért okozta Korách vesztét az, hogy úgy látta, Áron Sámuelként reinkarnálódik? Amint köztudott a kohén szentsége és státusza magasabban van a lévinél. Így mikor Korách azt látta, hogy Áron, a főpap arra van szánva, hogy Sámuelként (azaz léviként) szülessen újjá, akkor ez töprengésre késztette, mert ismerte a Talmudban megfogalmazott alapelvet (Megilá 9), mely szerint: emelkednünk kell a szentségben és nem lejjebb mennünk.”. Ez a következőkre vezette Koráchot: Áron valójában méltatlan volt a főpapi címre, máskülönben miért kellett Sámuelként (léviként) reinkarnálódnia, minthogy engesztelést szerezzen azért, mert nem volt előírásszerű kohén gádol?
Ennek alapján interpretálja a Megálé Ámukot Dátán és Ávirám Mózesnek címzett szavait: vajon azoknak a férfiaknak a szemeit akarod-e kiszúrni, nem megyünk fel” vajon ki akarod szúrni szemeinket, melyekkel láttuk, hogy Áron a levita Sámuelként születik újjá, és amiből egyértelmű bizonyítékunk van arra nézve, hogy (Áron) méltatlan a főpapi címre?!
Korách valójában itt tévedett hatalmasat, mert Áron igenis alkalmas volt főpapnak, hiszen a szentség magas fokán állt. Mózes szavaival: Reggel majd tudtul adja az Örökkévaló, hogy ki az övé és ki a szent, hogy magához közeledni engedje; akit kiválaszt, azt engedi magához közeledni” (4Mózes 16:5)
Korách végzetesen félreértette a dolgot, viszont még mi sem értjük, hogy miért született újjá a kohén gádol Áron levita Sámuelként? Erre a jövő héten visszatérünk. (Rabbi Pinchász Friedman alapján)
Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
