Debrecen: holokauszt emlékmű lesz az ortodox zsinagóga udvarán
Sikerült megállapodnia a debreceni önkormányzat és a helyi zsidó hitközség képviselőinek abban, hogy a Magyar Holokauszt hetvenedik évfordulójának emlékére felállítandó holokauszt-emlékmű hova kerüljön – olvasható a vagy.hu internetes oldalon.
A lap beszámol arról, hogy Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke és Kósa Lajos polgármester helyszíni bejárás alapján állapodott meg abban, hogy a Pásti utcai ortodox zsinagóga udvarán létrehozandó parkban állítanak közösen méltó emlékhelyet a holokauszt debreceni áldozatainak. Az elnök a vagy.hu megkeresésekor azt is felidézte, hogy az annak idején fölvetett, Hal közi helyszínt nem tartották célszerűnek. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis az akkor megújuló Hal közbe került volna a mementó, de a hitközség képviselői azt mondták, a műalkotást olyan helyen kell elhelyezni, ahol bárki megtekintheti, de nem kell félni attól, hogy megrongálják.
Év végéig
A közgyűlés 2010. augusztus 19-én, Kovács László (SZDSZ) és Gadus István (akkor már független, korábban SZDSZ-es) képviselő indítványára nyilvánította ki szándékát arra, hogy emléket állítson a holokauszt debreceni áldozatainak, legkésőbb 2013. december 31-éig. Nem ez volt azonban az első nyilvános ígéret, ami az emlékművel kapcsolatban elhangzott. Kósa Lajos ugyanis már 2004. május 7-én bejelentette a mementó felállítását a Debrecenben hatodjára megrendezett, a helyi zsidó hitközség és a határon túli testvér hitközségek nemzetközi tanácskozásán a Kápolnás utcai zsinagógában.
Majd kiderül
A polgármesteri hivatal munkatársa a Népszabadság minapi érdeklődésére azt mondta, az idei költségvetéstől függ, lesz-e pénz – s ha igen, mennyi – az emlékműre.
Mivel a költségvetés készítése jelenleg is tart, így február vége előtt nem derül ki az emlékhely kialakítására fordítható önkormányzati összeg. Három éve egyébként abban állapodott meg a hitközség és az önkormányzat, hogy a költségeknek legalább a felét a város állja.
A debreceniek sorsa
A magyarországi zsidóság elpusztítása Auschwitzcal fonódott össze, mivel az 1944. május 15-én kezdődött és július 9-ig tartó „magyar akcióban” 56 nap alatt – német adatok szerint – 437 ezer 402 zsidót deportáltak Magyarországról, 15 ezer fő kivételével mindegyiküket Auschwitz-Birkenauba. Közülük 542-en élték túl a holokauszt poklát, ennyi volt a magyar az 1945. január 27-én felszabadított, mintegy 7 ezer fogoly között.
Debrecen lakosságának akkoriban 8-10 százaléka volt izraelita, közel 10 ezer fős közösséget alkotva. A IV. „zsidótlanítási műveleti zónaként” nyilvántartott debreceni csendőrkerületben 1944. május 9-én kezdődött a gettósítás, majd június 16-án kezdődött el a koncentráció második szakasza, a gettók felszámolása és a gyűjtőtáborok felállítása, a deportálás.
Debrecenben kis és nagy gettót alakítottak ki, a Széchenyi és Hatvan utca között, illetve a Hatvan utca másik oldala irányában, a Zúgó, Csokonai utcák felé. A gettókból kerültek a zsidók a Serli téglagyárba, ahonnan négy szerelvénnyel szállították el őket június 26-27-28-29-én. A vasúti vágányok bombázása miatt két vonat Auschwitz helyett a Bécs melletti Strasshofban kötött ki, s mint utóbb kiderült, ez volt az „életmentő szerelvény”. Akik Auschwitzba kerültek, szinte mind meghaltak. A debreceni zsidóság vesztesége a deportálások és a munkaszolgálat következtében 4028 ember volt, a közösség fele.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
