Úszó nagykövetnek hívják a hazájában Ilan Mort
Forrás: Budai polgár
A Budai polgár sorozatban mutatja be olvasóknak a kerületben dolgozó és élő nagyköveteteket. Az indiai, dél-afrikai, moldovai és chilei nagykövet után ezúttal Izrael magyarországi nagykövetével, Ilan Morral készítetett interjút Ludwig Dóra.
Diplomataként már négy kontinensen dolgozott. Mikor nevezték ki Izrael magyarországi nagykövetének?
Afrikában kezdtem a karrieremet, aztán következett Észak-Amerikában Los Angeles, Európában Bonn, Ázsiában Peking, majd újra Európa: Berlin, és most Budapest. Tehát négy kontinensen szolgáltam diplomataként, ami nem volt ugyan egyszerű, viszont annál izgalmasabb és érdekesebb! Nem emlékszem egyetlen unalmas pillanatára sem. Magyarországi nagykövetté 2011 februárjában neveztek ki, majd a felkészülést és az előkészületeket követően 2011 szeptemberében érkeztem ide, tehát közel másfél éve élek itt. Budapestre a feleségemmel jöttem, két felnőtt gyerekünk nem tartott most velünk: a lányom Izraelben, a fiam Berlinben él.
Esetleg megtanult már magyar szavakat is?
Az alapszavakat ismerem, egy keveset értek is magyarul, de sajnos még nem beszélem a nyelvüket. A családom nem innen, hanem Lengyelországból és Romániából származik.
Szereti Budapestet? Vannak kedvenc részei?
Nagyon szeretem! Számomra Budapest múlt és jelen keveréke, érdekes ötvözete. Látni itt olyan épületeket, amelyek még a Monarchia idején épültek, de olyanokat is, amelyek háborús időszak vagy a kommunizmus építészeti emlékei, mindemellett Budapest magán viseli az elmúlt húsz év lenyomatát is. Nagyon szeretek átmenni a pesti oldalra is, csak úgy barangolni az utcákon, különösen a zsidó negyedben, de nem csak ott. Szeretem például a IX. kerületet is. Minden városrésznek megvan a maga egyedisége, különlegessége, hangulata. Természetesen a legszebb a II. kerület, ahol nemcsak dolgozom, hanem élek is, így már szinte lokálpatriótának érzem magam. A II. kerületben gyönyörűek a házak, az erdős területek, a hegyek és a zöldfelületek.
Meglehetősen sokat utazik Magyarországon: Százhalombatta, Szeged, Szarvas, Gyöngyös, Békéscsaba, Sopron, Pécs, Debrecen, Zalaegerszeg, hogy csak néhány várost említsünk, amerre az elmúlt egy évben, itt-tartózkodása óta járt. Milyen benyomásokat szerzett Magyarországról?
Budapest valóban az ország szíve és közepe, de van élet a fővároson kívül is, és én szeretném felfedezni Magyarországnak ezt a részét is. Bárhova megyek, nagyon kedvesen fogadnak, rendkívül finom ételekkel kínálnak – néha talán túl sokkal is –, és érdekli őket, amit Izraelről mondunk. Úgy gondolom, fontos az, hogy egy nagykövet ne csak a fővárosban tartózkodjon. Nagyon sok zsidó közösség létezett Magyarország egész területén, ezeknek a történetét szeretném megismerni, de a magyar történelem is nagyon érdekel. Egy jó diplomata jellemzője a kíváncsiság: szeretnék emberekkel találkozni, elmondani nekik az én történetemet, és meghallgatni az övékét.
Wallenberg, a svéd embermentő diplomata születésének tavaly augusztusban volt a 100. évfordulója, a szobra itt található a II. kerületben.
Igen, több alkalommal is meglátogattam már az emlékművet, legutóbb sajnos akkor, amikor megrongálták a szobrot. Wallenberg igen aktív volt, senki nem tudja, pontosan hány ember életét mentette meg, több tízezret, annyi bizonyos. Még ezekben a sötét időkben is sokan voltak Európában és Magyarországon, akik az életüket kockáztatták, hogy mentsék a zsidókat. Éppen októberben – az eddigi 791 mellett – 11 újabb magyarnak adományozta az Izraeli Állam a Világ Igaza-kitüntetést. Nem voltak zsidók, mégis számtalan zsidó ember életét mentették meg a háború alatt.
A nagykövetség az általános feladatok ellátása mellett széles körű kulturális tevékenységet is folytat.
Mint nagykövetség szeretnénk a magyarok számára bemutatni Izraelt, és nem feltétlenül úgy, ahogyan azt a média teszi az Izraelről szóló hírekben. Szeretnénk megismertetni a magyarokkal hazánk másik oldalát is, ezért sokrétű kulturális tevékenységet is folytatunk, például héber irodalmat fordíttattunk magyarra, vagy kiadtunk egy gyerekeknek szóló rajzos füzetet, amelyben Izraelről tanulhatnak. Szervezünk filmfesztivált, kiállításokat hozunk Izraelből, támogatunk több magyarországi kulturális eseményt, ellátogatunk egyetemekre, főiskolákra, hogy bemutassuk a diákoknak Izrael másik arcát is. Támogatjuk a Zsidó Nyári Fesztivált, a Tavaszi Fesztivált, a Sziget Fesztivált, azért, hogy izraeli művészek is fellépjenek.
Ha ki kellene emelnem, mit tartok a legfontosabbnak nagyköveti küldetésemben, az az, hogy egymáshoz közelebb hozzam az embereket. Amikor az emberek beszélgetnek egymással, minden problémát, félreértést meg tudnak oldani. Ennek a párbeszédnek a kerete lehet egy irodalmi konferencia, egy filmfesztivál, egy kiállítás, vagy éppen különböző előadások.
Ha jól tudom, egy konferenciát is szerveznek majd arról, hogyan befolyásolja a közép-kelet-európai irodalom – köztük a magyar – az izraeli kultúra fejlődését, és fordítva. Ismernek magyar írókat Izraelben, megjelentek könyveik héber nyelven?
A konferenciát a Magyar Zsidó Múzeum vezetője, Peremiczky Szilvia kezdeményezte, és én azonnal az ügy mellé álltam, mert köztudomású, hogy a közép-európai irodalom befolyásolta a héber irodalmat. Sok magyar költözött Izraelbe, akik részévé váltak a kultúrának, néhányan nagyon híresek is lettek, mint Ephraim Kishon (született: Hoffmann Ferenc) is. Ez az összefonódás lenne a megrendezendő konferencia témája, ahová szeretnénk izraeli és magyar irodalmárokat meghívni. Elég sok magyar író munkája jelent meg héber nyelven, Izraelben Kertész Imre a leginkább ismert, de Szabó Magdáról is sokan tudnak. Én magam is olvastam tőle az Ajtót, Máraitól két könyvet, vagy éppen itt van most nálam Krasznahorkai Háború és háború című könyve. Próbálok megragadni minden alkalmat, hogy magyar íróktól olvassak.
Milyen gyakran van lehetősége, hogy Izraelbe látogasson?
Talán évente egyszer. Háromórás repülőúttal közvetlen járat visz Tel-Avivba. Leginkább a tengerpart hiányzik, én Tel-Avivban élek, öt percre a standtól, ahol pihenést, nyugalmat és békességet találok. Magyarországnak nincs ugyan tengerpartja, de itt van a Balaton, amit nagyon szeretek. Idén nyáron részt is vettem a Balaton-átúszáson, a táv 5,2 kilométer volt, a víz se túl meleg, se túl hideg, egyszerűen tökéletes volt. Még izraeli újságokban is szerepeltem, ott úgy neveznek: az úszó nagykövet.
A teljes interjú ide kattintva olvasható el
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
