Buzogj föl kút, énekeljetek neki!
Jó szombatot, Shabat Shalom!
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 20:24 óra, az ünnep kimenetele: 21:45 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.
A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 21:45 óra után. A Tórából ezen a héten az „CHUKÁT” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„És fölemelte Mózes a kezét és rávágott a sziklára botjával kétszer; erre kiömlött sok víz, és ivott a község, meg barmaik.” (Mózes 4. 20.11.) Dr. Bernstein Béla fordítása
Chukát – Ez a tannak törvénye
(Mózes 4. 19:1-22:1.)
„És adjátok azt Elázárnak, a papnak, és vezessék ki a táboron kívülre és vágják le előtte”(19:3). Bölcseinkben felmerült a kérdés, hogy miért nem Áron kapta a pusztában a micva végrehajtásának lehetőségét?
Rási magyarázatában Rabbi Mose Hádársán kommentárját idézi, aki szerint azért nem Áron kapta a megbízatást, mivel ő készítette az aranyborjút. A Ramban szerint nem akarta az Ö-való Áront olyan feladattal ellátni, melyet a táboron kívül kell végezni, míg egy másik magyarázat szerint pedagógiai céllal kapta Elázár a feladatot, hogy még apja életében megtanulja az egyik legfontosabb kohén által végzendő micva gyakorlatát.
„Ez a tan, ha meghal ember a sátorban, bárki bemegy a sátorba és minden, ami a sátorban van, tisztátalan hét napig”(19:14). A Talmudban (Bráchot 63b) áll: „A Tóra szavai nem valósulnak meg, csak annak, aki megöli magát Érte”.
A lublini Rabbi Meir Sapira kérdezi: „ha az ember megöli magát a Tóráért, akkor miként valósulnak meg a Tan szavai? Nemde írva van: „Nem a holtak dicsérik az Ö-valót” (Zsoltárok 115:17) Nos, bölcseink nem arra gondoltak, hogy az ember haljon meg a Tóra miatt, hanem a fiak nevelésére.
Rabbi Sapira negyvenhat esztendőt élt. „Ott meghalt Mirjám és eltemették ott. És nem volt vize a közösségnek”(20:1-2). Mestereink szerint a pászuk utal arra a szokásra, miszerint ha halott van egy városrészben, akkor a szomszédoknak is minden vizet ki kell önteni.
Rabbi Slomo Efrájim szerint az is kiderül e mondatokból, hogy Izrael fiai nem gyászolták méltóképpen Mirjámot. Hiszen Áron halálakor „siratták Áront harminc napig”, Mózessel kapcsolatban ugyanezt írja a Tóra, itt viszont semmilyen gyászról nem olvashatunk”. Tekintettel arra, hogy negyven éven át Mirjám kútja biztosított vizet a pusztában vándorlóknak, az lett volna a legkevesebb, hogy illő módon búcsúzzanak Tőle. Mivel elmulasztották, I-sten a víz megvonásával emlékeztette őket Mirjám érdemeire. „és volt, ha megmart a kígyó valakit, és az rátekintett a rézkígyóra, akkor életben maradt” (21:9).
Mestereink a Talmudban több helyen (Bráchot 10b, Pszáchim 56a) is megjegyzik, hogy a Tóra által említett rézkígyó viszonylag rövid ideig, mindössze 700 évig létezett, mert jött Chizkijáhu király és megsemmisítette (II. Királyok 18:4). Rási indoklása szerint helyesen cselekedett, lévén bálványimádáshoz használták őket.
Bölcseink megállapították (Berésit Rábá 42:3), hogy minden bibliai vers, mely a (vehájá) szavakkal kezdődik, valamilyen örömteli eseményt foglal magába. Milyen örömről szól ez a pászuk, az életben maradás okán érzett örömről, vagy esetleg másról?
Rabbi Szimcha Meir megfejtése szerint I-sten utasította Mózest: „készíts magadnak egy kígyót és tedd azt póznára; és lesz minden megmart, ha arra néz, életben marad” (uo.8.), és ezzel megteremtette a gyógyulás lehetőségét a betegséggel kínlódóknak. A rabbi interpretációja szerint a beteg ember megmaratta magát, majd rápillantott a rézkígyóra, végül szívében örömmel, testben – lélekben megerősödve távozott.
Valóban nem kis boldogság. „Azért mondják az Örökkévaló harcainak könyvében” (21:14). Ibn Ezra szerint önálló könyv volt, melyben az Ö-valónak az istenfélők érdekében vívott háborúinak leírása állt.
Nem ez az egyedüli könyv, amely elveszett, többek között a Dávid és Salamon király idején működő Nátán és Ido próféta (Zechárja nagyapja) beszédeinek is ez lett a sorsa. Ugyancsak eltűnt Izrael királyainak krónikája, valamint a Királyok könyvében említett (1. 5:12: „és elmondott háromezer példázatot, és ezeröt éneke volt”) Salamon jegyezte énekek és példázatok.
Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
