Baloldalon is terjedő antiszemitizmus
Forrás: Metazin
Európában nő az antiszemitizmus, részben a közel-keleti helyzettel, részben az általános elbizonytalanodással összefüggésben. Az izraeli politika túlzó bírálata gyakran közönséges antiszemitizmust takar.
„Az antiszemita megnyilvánulásokat azzal szokás védelmezni, hogy nem a zsidók, hanem Izrael ellen irányulnak. Olykor még a sokféleség politikailag korrekt hívei és a rasszizmus ellenfelei is képesek kikapcsolni, amikor zsidóellenes megnyilatkozásokat kellene megítélni” – írja a Spiked webmagazinban Frank Furedi szociológus.
Furedi már két évvel ezelőtt is foglalkozott ezzel a témával, s akkor még azt látta a nagyobb hibának, ha valakit antiszemitának neveznek, amiért Izraelt bírálja. Ezt az álláspontját azóta sem adta fel, de ma jellemzőbbnek látja az Izrael-bírálatba öltözött antiszemitizmust, mint 2007-ben. Eseteket és számadatokat sorol, amelyek arra vallanak, hogy Európában a korábbinál többen tartják ellenszenvesnek zsidó polgártársaikat. Éspedig nem az utóbbiak hibájából, hanem puszta előítéletből. Ezt a véleményét Furedi azzal támasztja alá, hogy a közvélemény-kutatások szerint a legantiszemitább európai ország Spanyolország, ahol is mindössze húszezer zsidó él, és semmi sem történt velük, ami indokolhatná, hogy az antiszemita válaszokat adó megkérdezettek számaránya két év alatt 21 százalékról 46-ra nőtt.
Furedinek is feltűnt, hogy a gázai légitámadások napjaiban tartott tüntetések során iszlamista és baloldali tüntetők vállvetve szidalmazták Izraelt, mint arról a Metazin is beszámolt. Meg is jegyzi, hogy a világsajtó ezt a jelenséget agyonhallgatta. A baloldali politikusok, például a holland szocialista Van Bommel ott haladtak a tüntetők soraiban, és nem határolták el magukat az élesen antiszemita jelszavaktól. Nagy-Britanniában gyakori a tettleges antiszemita inzultus is. Furedi részben a muzulmán mozgalmak harsány jelenlétével magyarázza, hogy Európa-szerte újjáéledt a hagyományos antiszemitizmus. Nehezen megmagyarázhatónak tartja viszont, hogy az antiszemitizmus, és még inkább az antiszemitizmus megtűrése a baloldal soraiban is hódít.
Az antiszemitizmus terjedése Amerika csökkenő népszerűségével is összefügg. Egyre többen adnak hitelt az olyan legendáknak, hogy Amerika a zsidó lobbi miatt támadta meg Irakot, s akik általában ellenzik az amerikai típusú kapitalizmust, azok hajlamosak a klasszikus közhelyeket hangoztatni, amelyek úgy állítják be a zsidókat, mint a karvalytőke tipikus képviselőit. A legutóbbi időben ezt a jelenséget csak tovább erősítette a gazdasági válság, és a bizonytalan helyzetbe kerülő embereknek az a törekvése, hogy egyszerű magyarázatot leljenek a kiszámíthatatlan változásokra.
De a legnagyobb lökést a gázai harcok adták ennek a folyamatnak. Ken Livingstone, London volt baloldali polgármestere például azt mondta a híres londoni tüntetésen, hogy Izrael egy új varsói gettót akar létrehozni a Közel-Keleten. Köztiszteletben álló lapokban is megjelennek olyan állítások, miszerint Izrael etnikai tisztogatást folytat és népirtást hajt végre. Szép számmal akadtak, akik egyenesen holokausztot emlegettek. Mindez már a közismert történelmi tények megítélésére is kihat.
Pedig már a gázai háború előtt sem volt értelmetlen feltenni a közvélemény-kutatásokban a kérdést, vajon a válaszadó felelősnek látja-e a zsidóságot a második világháborús idők zsidóüldözéseiért. Egy tavaly májusban megjelent felmérés szerint Oroszországban a válaszolók 30 százaléka igennel felelt, s még Németországban is 14 százalék gondolkodik így.
