A bibliai Salamon király lehetett az első hajómágnás
A bibliai Salamon király lehetett az első hajómágnás egy brit
tengeri régész évtizedes kutatásának eredményei alapján – számolt be róla a The
Guardian online kiadása.
A bölcsessége miatt legendás Salamon király személye a Biblia
egyik nagy megoldatlan rejtélye: régészek küzdöttek, hogy létezésére meggyőző
bizonyítékot találjanak, de hiába. A Jeruzsálemben 3000 éve épült csodás palota
és a templom, melyet neki tulajdonítanak, nem tartalmazza a maradványait, sem
feliratokat, melyek róla szólnának.
Sean Kingsley brit tengeri régész azonban jelentős számú
bizonyítékot gyűjtött össze, melyek szerint Salamon nemcsak hogy hús-vér
uralkodó, de a világ első hajómágnása is volt, aki föníciai szövetségeseivel
hajttatta végre a hosszú tengeri utakat.
Kingsley több mint 10 éve kutatja a Salamon-rejtélyt.
Vizsgálódását kiterjesztette a Szentföldön túlra, a Földközi-tengeren nyugat
felé egészen Szardíniáig és a mai Spanyolországig, és régészeti leletekkel
igazolta Salamon és Hirám föníciai (türoszi) király Bibliában említett
kapcsolatát: Hirám annyi cédrusfával és arannyal látta el Salamont, amennyit
kívánt.
Hasonló méretű tengeri régészeti munkát korábban senki sem végzett
– idézte Kingsley-t a Guardian. A világ régészetileg legtöbbet kutatott városa,
Jeruzsálem szent talaját száz éve vizsgálják, de nem találtak olyasmit, ami a
Királyok könyve vagy a Krónikák könyve elbeszéléseihez illett volna.
A tengeri régész Mezquitilltól Málagáig végigkutatta az andalúz kikötővárosokat,
megvizsgálta a Huelvától 70 kilométerre a félsziget belseje felé fekvő hatalmas
ókori bánya, az aranyat, ezüstöt, ólmot, rezet és cinket termelő Rio Tinto
területét, és felfedezte, hogy régi térképek és történelmi beszámolók a helyet
Salamon hegyeként említik.
Egy 17. századi beszámoló szerint a Salamon hegyét korábban
Salamon kastélyának nevezték, egy másik olyan emberekről beszél, „akiket
Salamon király aranyért és ezüstért küldött oda”.
A helyszínen ókori bányászati eszközöket tártak fel, Kingsley
szerint pedig az izotópelemzés kimutatta, hogy az Izraelben kiásott
ezüstkészletek az Ibériai-félszigetről származtak.
Huelvai ásatások nemrég izraeliek és föníciaiak jelenlétére utaló
bizonyítékokat tártak fel, köztük elefántcsontot, edényeket és
kereskedőmérlegek sékelmértékeit. A közel-keleti kapcsolatok legkorábban i. e.
930-ra, vagyis Salamon uralkodásának végére nyúlnak vissza, és Kingsley szerint
a bibliai Társis városának leginkább Huelva felel meg.
Raffaello Santi – Salamon itélete
A régész, aki több mint 350 hajóroncsot tanulmányozott az elmúlt
30 évben, eredményeit a Wreckwatch magazine című, tengeri régészettel
foglalkozó szaklap új számában teszi közzé.
Salamonról úgy vélik, ő építette az első templomot a
Templomhegyen. Kingsley azt írja, minden, amit a történészek az épületről
tudnak, mind a Bibliából ered.
„Városok, paloták és templomok építése nem volt olcsó. A hosszú
hajóutak arany, ezüst, drágakövek és márvány özönét szállították a királyi
udvarba” – magyarázta Kingsley.
„A Dél-Spanyolroszágban előkerült leletek vitathatatlanok: a
közel-keleti hajók akkora utakat tettek meg Krisztus előtt 900 körül, mintha ma
a Hold túlsó oldalára utaznának” – tette hozzá.
Kingsley-nek úgy tűnt, Salamon a tengeri utak tervezésének bölcse
is volt, Jeruzsálemből finanszírozta a hajózást, melynek minden kockázatát a
föníciai tengerészekre bízta. (MTI)
