A Bolondok Napja Talmudi eredete: A Mesugáim Traktátusból
Egyszer a két babiloni bölcs, rabbi Máchik és rabbi Beemet nagyon összevitatkozott azon, kóser-e a kecsege. Végül abban maradtak, hogy csak ilyenkor, a fordított napon lehet megenni. Erre a beszélgetésre hivatkozva léptek a történelem színpadára a reformzsidók.
Ahogy minden más hülyeséget, okosságot és egyáltalán mindent a világon, úgy a Bolondok Napját is a zsidók találták ki, bár eredetileg ez a diaszpórai ünnep is két napon át tartott (jamim mesugaim volt az eredeti neve), akárcsak az Új Év, a ros HaSáná, vagy a Tórradás közelgő ünnepe, a Sávuot.
A babiloni Talmud Mesugaim Taktátusának 31b lapján olvasható rabbi Máchik és rabbi Beemet éles vitája, nem tudták eldönteni, kóser-e a híres baibloni kecsege. A Talmud köztudomásúan nem riad vissza elméleti kérdések tárgyalásától sem, ez azonban nagyon is gyakorlati probléma volt. A nyitott ortodox rabbi és történész, Rabba Stella Maria Lazarovitch, Alaszka első ortodox rabbinője szerint a kecsege kérdése éppen úgy megosztotta a közösséget, mint a karaiták fellépése egy évszázaddal később, ezt egykorú babiloni szövegemlékek és a régi zsidó közösségek egykori lakóhelyén talált halszálkák sűrűsége egyaránt egyértelműen tanúsítja.
A hallal kapcsolatos halahikus állásfoglalások már a zsidóság egységét fenyegették, egy önjelölt Messiás, Dávid Ben Dág mozgalmat épített a tömeges babiloni kecsege-őrületre.
E háttér előtt játszódott le a nyitott ortodox rabbinő szerint rabbi Máchik és rabbi Beemet vitája, amelynek végén leszólt az isteni hang (a Bát Kol), mondván, hogy mindkettő az élő Isten szava, de a háláhá rabbi Beemet szerint megy. Viszont minden évben egyszer, két napig meg lehet enni a kecsegét és általában is kifordulhat a világ a sarkából, van, ahol ki lehet hagyni egy zsoltársort a szombat reggeli istentiszteletből, amely ilyen módon alig 3 és háromnegyed óra alatt már véget is érhet.
A Sulhan Aruh Isserles-féle kommentárja azonban a kecsege ellen foglalt állást, így ma már csak szefárd és jemeni közösségek őrzik a kecsegeevés szokását, nálunk korai reformrabbik próbálták felújítani Chorin Áron vezetésével. A reformzsidóság Amerikában fontos ünnepévé tette az eseményt a múlt század elején, később a szokás elhalványult az askenázi-szefárd vegyesházasságoknak köszönhetően.
A gettóból kilépő asszimilánsok révén azonban a Bolondok Napja elterjedt a keresztény civilizációban mára, bár a legtöbben nem ismerik a hátterét, Rabbi Máchik és társa megütközését. A Gergely-naptárban az ünnep dátuma április elseje lett.
Mindenki zsidó, csak még nem tud róla.
Cikkünket április elsejei tréfának szántuk 🙂
