A magyarországi zsidóság többsége neológ
Új Élet / Mazsihisz
Beszámoló a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közgyűléséről
Nagy tétje van a mai napnak – fogalmazott nyitóimájában Markovics Zsolt főrabbi a 2011. december 18-án megtartott közgyűlésen. Ez pedig a magyarországi neológia fennmaradása.
Markovics Zsolt szegedi főrabbi kijelentette: a zsidóság eddig álomvilágban élt, de abból fel kell ébrednie, mert létét egy olyan valóság fenyegeti, amelyben az Új Színházéhoz hasonló esetek történnek, és amelyben Horthy Miklósnak Budapesten szobrot állítanak.
Az ülést levezető Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke köszöntötte a közgyűlés új küldötteit: Klein Évát, Heisler Andrást, Fülöp Istvánt, Sárosi Györgyöt és Huszár Andrást. Utólag a Hegedűs körzet új elnökét, Várnai Györgyöt is üdvözölték, mint a BZSH közgyűlésének új tagját. Ezután Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója ismertette a 2011-es költségvetés végrehajtását, amit a küldöttek elfogadtak.
Az országos főrabbi megválasztásának terve azonban kudarcba fulladt. A tisztségre a Mazsihisz világi elöljárósága Domán István főrabbit ajánlotta. Mielőtt azonban szavazásra került volna a sor, Radnóti Zoltán rabbi kifogással élt: mint mondta, erről a pozícióról csakis a rabbitestület javaslatára lehet dönteni, és a jelöltet különben sem kézfeltartással, hanem titkosan kell megválasztani.
Frölich Róbert, a rabbitestület elnökhelyettese leszögezte, nincs ellenvetésük Domán István személyével és országos főrabbivá választásával kapcsolatban, de tudni akarják, milyen funkciói, jogai és kötelezettségei lesznek. Feldmájer szerint a tisztségviselő a magyarországi neológia érdekét szolgálná az országos politika porondján.
Heisler András a vitát egyrészt a világi vezetés és a hitközségek közti párbeszéd hiányának, másrészt a kormány felé való helytelen politizálásnak tulajdonította. Szerinte a Mazsihisz vezetők helyzetértékelése hibás, mert az országos főrabbi személye egyáltalán nem garantálja, hogy a szövetség visszaszerzi elveszített pozícióit. Végül maga Domán főrabbi kérte, ha ilyen problémák merülnek fel, a közgyűlés ne tárgyalja meg ezt a témát, amit le is vettek a napirendről.
Zoltai Gusztáv a 2010-es zárszámadást szintén ismertette, mert korábban, a tavaszi hitközségi választások idején nem volt mód zárszámadó közgyűlést tartani. Gádor György, a Páva utcai körzet elnöke kérdésére Feldmájer elmondta, a Chábádnak egy készülő Talmud-fordításért, illetve -kiadásért adott a Mazsihisz 10 millió forintot. A kiadvány mindez idáig nem jelent meg, és ha a közeljövőben sem lát napvilágot, vissza fogják követelni a pénzt.
A 2012-es költségvetés tervezetének ismertetésekor került terítékre a BZSH közgyűlésén is tárgyalt súlyos helyzet: az új járadékfelosztás.
Zoltai ismét elmondta: a Chábád, azaz az EMIH (Egységes Magyar Izraelita Hitközség) járadékigénnyel lépett fel a Mazsihisszel szemben. Holott a hitközségi ingatlanok után fizetendő összegről utóbbinak érvényes szerződése van az előző Orbán-kormánnyal, amelyet jogtalanság egyoldalúan felbontani. A jelek szerint a jelenlegi kormány mégis erre készül.
A Mazsihisz kész Strasbourgig elmenni, hangsúlyozta az ügyvezető igazgató, csak félő, mire odáig eljutnak, az egész intézményrendszer összeomlik. A Mazsihisz kidolgozott egy vészforgatókönyvet: ha január 10-ig nem kapják meg a járadékot, jócskán le kell faragni a kiadásokból. A minimális működést 175 millió forint már biztosítja, de jövőre jön a 2 százalékos áfaemelés, az infláció mértéke és az új energiaárak pedig még ismeretlenek. Kérdésessé válhat a kórház, az iskola, az óvoda, az egyetem, a népkonyha, a rituális ellátás, a vidéki hitközségek működése.
De bármi történjék, ígérte Zoltai, a vidéki hitközségek és a hitélet pénzéhez nem nyúlnak hozzá. Lehet viszont, hogy megszüntetik a BZSH középiskolai kollégiumát, a szociálisan rászorulóknak pedig majd lakbértámogatást nyújtanak. A tervben eleve nincs benne a 13. havi fizetés és a béremelés. Ha a Mazsihisz nem tesz le egy, a takarékosságát bizonyító dokumentumot az asztalra, 500 millió forintot vonnak el a Hitközségtől. Ez esetben olyan intézményeket kell megszüntetni, amelyek kevésbé fontosak a magyarországi zsidóság számára. Az EMIH nem ismeri el a magyarországi neológiát – ismételte Zoltai a BZSH-közgyűlésen mondottakat. Így a kóser vágást sem, Budapest, Debrecen és Szeged nagy konyháit is beleértve.
Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (ORZSE) juttatása évről évre csökken, ami önmagunk felszámolásával egyenlő, folytatta az ügyvezető igazgató, hiszen így a magyarországi neológia szellemi utánpótlása sorvad el.
k__zgy__l__s_arcok.jpg
Schöner Alfréd, az egyetem rektora felszólalásában ecsetelte: ők a legkisebb egyetem az országban, mindössze évi 180-200 milliós költségvetésből gazdálkodnak. Ebből fizetik az oktatókat, a munkatársakat, a hitéletet és egyebeket. Azzal, hogy a hitélet és a vidéki hitközségek életben tartása a legfontosabb, Schöner egyetértett, de ezekhez szerinte a pedagógiát és az egészségügyet is hozzá kellene venni. Az ORZSE több mint 20 rabbihelyettest és kántort, szociális munkásokat adott a zsidóságnak, doktori iskolát alapított, kutatócsoportot szervezett a Mazsihisz segítségével. Ha a pedagógia kockán forog, az egész zsidóság léte forog kockán.
Zoltai Gusztáv arról is tájékoztatott, hogy az EMIH bejárt a kormányhoz, sőt, rabbijuk a kormánybiztossal még Amerikába és Izraelbe is elutazott, hogy az ottani nagy rabbikkal mondassa ki a politikus füle hallatára: neológia nem létezik, és ők az „igazi” zsidók. Az ortodoxia, azaz a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) ugyanúgy a szerződésbontás mellett van, mint az EMIH, sőt, ki akar lépni a Mazsihiszből. A négy chászid rabbi, aki hatással van a világ ortodox zsidóságára, levélben közölte velük, ha nem válnak ki, chérem („kiátkozás” – a szerk.) alá helyezik őket.
Keszler György a kialakult helyzetet az elmúlt másfél év kommunikációjának a rovására is írta. Több információra lett volna szükség a fontos döntésekhez – vélekedett. A Számvizsgáló Bizottság tagjaként úgy látja, járadékelvonás esetén még a hitéleti kiadásokra sincs fedezet.
Heisler András kiemelte: a 2012-es költségvetés bizonytalan lábakon áll ahhoz, hogy azt a közgyűlés elfogadja. A szituációért, amelyben az EMIH, az ortodoxia és a kormány egyaránt elfordul a Mazsihisztől, az utóbbi politizálását is hibáztatta.
Lebovits Imre szerint tovább kell tárgyalni, beláttatni, hogy a magyarországi zsidóság maradékának a többsége neológ. Ezt nagyon fontos lenne megértetni a külvilággal, különösen egy olyan szituációban, amikor erősödik a szélsőjobb, a rasszizmus és az antiszemitizmus.
A napirendek közti szünetekben zajlott a kétfordulós pótválasztás. Eredményeként a Mazsihisz új elnökségi tagjává Heisler Andrást, a Választási és Jelölő Bizottság elnökévé Kurucz Ákost, új tagjává Kiss Henriettet választották.
R. V.
