Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

A második világháborús bácskai magyar razzia áldozataira emlékeztek Csúrogon

Kép

A felelősségteljes politika tudja, hogy nincs megbékélés, ha nem beszélünk az áldozatokról, áldozatok pedig minden oldalon voltak, és ha hallgatunk mások áldozatairól, akkor a sajátjainkat is megsértjük – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke csütörtökön Csúrogon, ahol a hetvenhat évvel ezelőtt magyar razzia áldozataira emlékeztek.


A településen a történészek szerint 900-1300 ártatlan szerb és zsidó esett áldozatául a megszálló magyar erők által elkövetett mészárlásnak 1942-ben.

A megemlékezés gyászmisével kezdődött az egykori vesztőhelyen, a múzeummá alakított Topalov-raktárban. Pásztor István beszédében kiemelte: mindig minden szavakkal kezdődik, és ahogy „nincs háború, amely ne szavakkal kezdődött volna (.), úgy megbékélés sincs a megbánás és a sajnálat hangosan kimondott szavai nélkül”. Nincs megbékélés addig, amíg nincs válasz arra, hogy milyen célból kész az ember egy háborúban gyilkolni vagy meghalni, mi a bűn és mi a büntetés akkor, „amikor a törvények hallgatnak” – fogalmazott a VMSZ elnöke, aki úgy folytatta: minden évben ezekre a kérdésekre keresik a választ a megemlékezéseken.

A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, majdnem egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett hideg napok egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor – a szerb történészek szerint – három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorló akcióiban becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg.

A vajdasági mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.

Csúrogon 2013 júniusában közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot a Topalov-raktárban a magyar kormány támogatásával alakították ki, a Tito partizánjai 1944-es megtorlásának áldozatául esett magyarok emlékművének felépítését pedig a szerb kormány támogatta. (MTI)


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek