Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

A mecénás Wahrmann Mór aranyérme lett a Hónap Kincse

A Wahrmann-díjérem kibocsájtása óta eltelt 113 év során a plakett tanúja és túlélője a magyar történelemnek:  arra emlékeztet bennünket, hogy nem csupán a pénzszerzésben érdemes bajnoknak lenni, de egyetlen apró emlékérem képes örökállóan bizonyítani az emberi alkotóvágy, a tudás és a szépség iránti fogékonyság fontosságát – mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke ma a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításmegnyitóján.

sdasdsadx

A Magyar Nemzeti Múzeum februárra az egykori Wahrmann Mór-díjjal járó aranyérmét választotta a Hónap Kincsévé, amely az úgynevezett Wahrmann-érmek első szériájának egyedüli példánya. Wahrmann Mór (1832-1892) a dualizmus korának egyik legjelentősebb nagykereskedője és politikusa volt, aki jelentős mecénási tevékenységet fejtett ki. Halála után háromévente adományozták a róla elnevezett díjat, melyet a magyar kereskedelem és ipar területén kimagasló eredményeket elérők nyerhettek el.

20220221_192444.jpgWahrmann Mór

A Magyar Nemzeti Múzeumban kiállított Wahrmann-arany pontosan 371,28 grammot nyom, az átmérője 8 centiméter, a verőtöveit pedig egy neves bécsi vésnök, korának egyik legkiválóbb éremművésze, Anton Scharff készítette el. Ezen verőtövek alapján ezt az aranyérmet a körmöcbányai Magyar Királyi Pénzverdében háromévente verték.

A Bláthy Ottó Titusznak 1909-ben adományozott érem jelentőségét az adja, hogy a díjazottak zömmel az aranyérem pénzértékét kérték, és csak négyen (Mechwart András, Bezerédj Pál, Bláthy Ottó Titusz és Borbély Lajos) tartottak igényt a nevükkel ellátott aranyra. Ám az említett négy érem közül három ismeretlen helyen lappang vagy megsemmisült, így a Wahrmann-díjnak a Bláthynak adományozott érem az egyetlen példánya. A díj 2021-ben, vásárlás útján került a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába.

scs_7186.jpgL. Simon László

A tárlatmegnyitót ma tartották a múzeum Kupolatermében, ahol L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: korunkban is nagy szükség volna olyan mecénásokra, mint amilyen annak idején Wahrmann Mór, vagy éppen Hatvany Lajos báró volt, hiszen az ilyen adakozó szellemű polgárok a mecénási tevékenységükkel tetemes részt vállaltak a magyar kultúra gyarapításában és gazdagításában. L. Simon László külön köszöntötte a megnyitón Heisler Andrást, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét, és méltatta azt a kiváló személyes- és munkakapcsolatot, amely kialakult közöttük a vészkorszak 70. évfordulóján tartott emlékezés-sorozat lebonyolítása során. 

wharmann_final.png

Megnyitó beszédében Heisler András elmondta: a zsidó vallású Wahrmann Mór az – évszázados feudális tiltások után a 19. század elején végre Pesten is megtelepedhető – zsidó közösség első rabbijának, Wahrmann Izraelnek az unokája volt, aki pénzügyi tehetségét több jelentős vállalat és bank létrehozásában kamatoztatta. Cikkeiben amellett érvelt, hogy a magyar gazdaságot függetleníteni kell Ausztriától, s mivel ezek az írások felkeltették Deák Ferenc érdeklődését is, így Deák – az 1867-es kiegyezés, valamint a zsidók egyenjogúsítása után – felkérte Wahrmannt, hogy induljon az országgyűlési választásokon. Így lett Wahrmann 1869-ben a magyar országgyűlés első zsidó vallású képviselője, akinek a nevéhez egy rendkívül fontos törvényjavaslat fűződik: 1872-ben ő terjesztette be  a Pestet, Budát és Óbudát egyesítő törvényt. 

scs_4279.jpgHeisler András

Wahrmann ugyanakkor aktívan részt vett a zsidó közösségi életben és a világra nyitott, de felekezetéhez hű neológ értékrendet képviselte – tette hozzá Heisler András, aki a nagy mecénástól e szavakat idézte föl: „Az nem igaz hazafi, ki felekezetéhez nem ragaszkodik, az nem jó polgár, ki felekezetét elhanyagolja. Lángoló honszeretetünk kell, hogy karöltve járjon a felekezetünk iránti törhetetlen hűséggel és odaadással ”. 

A Mazsihisz elnöke azt mondta: a Magyar Nemzeti Múzeumban most bemutatott Wahrmann érem kibocsájtása óta eltelt 113 év során a plakett tanúja és túlélője a magyar történelemnek: két világháborúnak, forradalmaknak, meneküléseknek, megalázó és diadalmas időszakoknak. Ez az érem természeti és nem ritkán társadalmi környezetünk rombolása idején is arra emlékeztet bennünket – fogalmazott –, hogy nem csupán a pénzszerzésben érdemes bajnoknak lenni, de egyetlen apró emlékérem képes örökállóan bizonyítani az emberi alkotóvágy, a tudás és a szépség iránti fogékonyság fontosságát. Értékeljük a zsidó és nem zsidó közösségek szimbiózisának korszakos értékteremtését és arra kérem önöket, nagyon vigyázzunk rá – mondta az elnök. 

Az unikális érem, valamint néhány további, a korszakban a reáltudományok képviselői számára adományozott díjérem március közepéig látható a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében.

(Forrás és képek: Magyar Nemzeti Múzeum)


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek