A múltunk ismerete, a jövőnk záloga – a roma holokauszt (porrajmos) emléknapja
Emléknap / 2013. augusztus 2. péntek
A holokauszt roma áldozatairól 1972 óta, a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján emlékeznek meg világszerte. Az emléknap arra hívja fel a figyelmet, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban a szövetséges csapatok elől menekülő SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.
Megemlékezések Budapesten
11:00 órától:
A Holokauszt Emlékközpontban – filmvetítéssel, emlékező beszédekkel és mécsesgyújtással emlékeznek az áldozatokra.
18:00 órától:
A Gallery8-ban – A roma holokauszt emlékezete címmel kortárs képzőművészeti kiállítást nyitnak meg. A kiállítás a roma holokauszt emlékezetét tematizálja a többed-generáció szemszögéből a fotó, pontosabban egy fotó és az annak közvetlen kontextusaként funkcionáló igazolvány segítségével.
19:00 órától:
A budapesti Nehru parkban található emlékműnél – „a múltunk ismerete, a jövőnk záloga” címmel koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak civil szervezetek.
***
A fasiszta Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a „német vagy fajrokon vérű állampolgárok” kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-ban egymást követték a romákkal szembeni rendelkezések: népszámlálás alá vették őket, megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, megtiltották nekik, hogy nem cigányokkal házasságot kössenek, és megkezdték a férfiak deportálását. 1939-ben koncentrációs táborokba gyűjtötték őket, az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak.
A magyarországi romák állami szintű üldözése 1916-ban kezdődött, amikor rendeletet hoztak a „kóborló” cigányok nyilvántartásba vételére, testi megjelölésére, a renitensek munkatáborba kényszerítésére. 1928-ban rendelet született országos cigányrazziák megtartásáról, 1938-ban pedig a romák mint népcsoport megbízhatatlanná nyilvánításáról.
1943-tól hurcoltak cigányokat kényszermunkára, Magyarország 1944. márciusi német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, és több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. 1944 júniusában már nagy számban kerültek különböző német megsemmisítő táborokba, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. 1944. november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok internálása németországi táborokba. A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban életüket vesztett magyarországi romák számát.
A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben, de mindenhol üldözték a helyi romákat. Becslések szerint a holokauszt során a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
