A népek fényévé lenni: 2020 Hanukájára – Jó szombatot!
Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent napja ma délután 15 óra 34 perckor köszönt be, a királynő holnap kora este 16 óra 45 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából a Vájésev (Mózes 1. 37-40.) olvassuk. Mindenkinek jó szombatot kívánunk!
A szombat fényei az otthon megszentelését szolgálják, a Hanuka révén a zsidó otthonok bensőséges fényei kisugározhatnak a teljes külvilágra. A Hanuka révén valóban „a népek fényévé” leszünk.
A Hanuka ünnepe sehol nem szerepel a héber Bibliában (az Újszövetségben igen, Jézus Jeruzsálemben tartózkodik az ünnep idején János evangéliuma szerint – János, 10, 22). A Talmudban olvasunk csak róla részletesebben, méghozzá a Szombat törvényeit tárgyaló Sábbát traktátusában. Miért éppen itt, miért a Szombat mellett tárgyalják, miért ebben a talmudi részben vezetik be a rabbik a fények ünnepét?
A két ünnep Kenneth Brander rabbi, az izraeli vallási intézményrendszer, az Ohr Torah Stone vezetője szerint kiegészíti egymást.
A Sábbát többek között visszavonulást jelent. Visszavonulást a nyilvánosból az intimbe, a politikaiból a családiba, a megvitatásból, alakításból a csönd meghittségébe. Semmit nem szabad behozni közterületről magánterületre, se fordítva. Péntek este elmondjuk azt az áldást, amellyel a kohaniták áldják meg a népet az ünnepeken – a gyerekeinkre. Ilyenkor mond kohének, papok vagyunk saját otthonunk Szentélyében. Ennek a stabil bensőségnek az erejét sugározzák a Hanuka fényei, ezért kell, ha lehet, az ajtó közelébe, vagy az ablakba, a személyes tér és a külvilág határára tenni a hanukai gyertyatartót ezen a nyolc napon- az egyik hanukai kötelességünk a fények csodájának hirdetése.
Az, hogy a Szombatot tárgyaló traktátus beszél a Hanukáról a Talmudban, arra utal, hogy kényes egyensúlyt kell fenntartanunk a személyes és a közös, a bizalmas és a valóban mindenkire tartozó, a csak zsidó, nemzeti, a részleges és a nemzetközi, az egyetemes között. Ha a legszűkebb közösségünkben nem él a fény, nincs minek eljutnia a világba. Hogyan lehetnénk, ahogy Ézsaiás próféta kéri, a népek fénye, ha önmagunk fényeivé sem tudunk lenni? Másfelől a bezárkózás, a külvilággal szembeni bizalmatlanság a zsidóság lényegi küldetése, a tikkun olam – a világ megjavításának – akadálya lesz. Ha bezárkózol zsidóként, tulajdonképpen nem vagy többé – ebben az értelemben – zsidó.
Most, hogy nehezen tudunk találkozni, különösen fontos, hogy a fények révén elérjük egymást, hogy hirdessük a bezárt világ számára a hanukai csodát, hogy az otthonunk fényei elérjenek azokhoz, akik magányosak. Az idei különösen fontos Hanuka lesz.
Ezen a héten, Hanuka első napjának hetében indul el József is a külvilágba, hogy megmentse az éhínségtől Egyiptomot és végül a családját és a belső békéjét is megtalálja. Amikor a hetiszakasz végén elhagyjuk, mindenkitől – úgy tűnik – végleg elfeledve ül Potifár börtönében. Most a legmélyebb a sötét körülötte, amikor fellobban az első gyertya lángja. De mind ismerjük a történet végét.
Jó szombatot és további szép ünnepet kívánunk!
