A nevek dala holnaptól a magyar mozikban
Csütörtökön kerül országszerte a mozikba A nevek dala című, Clive Owen és Tim Roth főszereplésével készült film, amely Norman Lebrecht zenetudós első regénye alapján készült és két földrészen, fél évszázadon átívelve a zenén keresztül mesél a holokausztról és a barátságról. A film külső jeleneteit Londonban vették fel, de főleg Budapesten forgatták.
A nevek dala történetében Martint (Tim Roth) évtizedeken át gyötri gyerekkori barátja, a lengyel-zsidó csodagyerek hegedűs, Dovidl (Clive Owen) eltűnése. A fiúnak röviddel londoni bemutatkozása előtt, 1951-ben veszett nyoma, de harmincöt évvel később úgy tűnik, a nyomára akadhatnak.
A kanadai-angol-német-magyar koprodukcióban készült alkotás producere a magyar származású kanadai Robert Lantos, aki olyan filmekről ismert, mint a Szabó István rendezte Csodálatos Júlia vagy A napfény íze, az Eastern Promises – Gyilkos ítéletek vagy a Barney és a nők.
Robert Lantos elmondta, hogy Norman Lebrecht zenetudós azonos című írásával egy másik producer révén ismerkedett meg, elolvasta a regényt és úgy érezte, hogy ebből a történetből muszáj filmet készítenie.
A nevek dala a holokauszton túl a barátságról, a csalódásról és a megbocsátásáról is szól. A film mentes a borzalmas jelenetektől, a legnagyobb része 1986-ban játszódik– tette hozzá a producer.
Hangsúlyozta, hogy azért esett a választása Francois Girard rendezőre, mert ugyanúgy ismeri a klasszikus zene nyelvét, mint a filmnyelvet. Kevés az olyan alkotó, aki híres az opera világában, és a filmjei is legtöbbször a zenéről szólnak, Francois Girard pedig ilyen – magyarázta Robert Lantos.
A kanadai rendező nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint A vörös hegedű (1988), amelynek zenéjéért az amerikai John Corigliano megkapta az Oscar-díjat, ő készítette a Genie-díjas Harminckét rövidfilm Glenn Gouldról című alkotást, Peter Gabriel-koncertfilmjéért Grammy-díjat kapott, és többször rendezett a Metropolitan Operában is.
(MTI)
