A rabbik miért mondtak átkot egyes zsidókra Budán?
A közelgő pészach ünnepére készülve idézzük fel annak a történetét, hogy Kóhen Efrájim budai rabbi 1670-ben miként intette hittestvéreit a gabonából készített pálinkával kapcsolatos ünnepi előírásokra. A rabbi döntvénytárát Kohn Sámuel tette közzé ismert művében, a Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez című munkájában 1880-ban.
Kóhen Efrájimot, az akkori zsidóság egyik legtekintélyesebb tudósát 1667-ben választották budai rabbivá, tisztét 1678-ig töltötte be, mikor is – mint Kohn Sámuel írja – a rabbi „a Budán kisebb-nagyobb félbeszakasztásokkal 13 évig dühöngött járványnak lett áldozata”.
A rabbi „Efrájim kapuja” című döntvénytárát a fia, Jehuda adta ki 1689-ben. A közelgő zarándokünnep kapcsán idézzük fel, hogy mit is írt a rabbi az 1670-es év pészachjával kapcsolatban!
„Itt Budán a világ teremtése 5430-ik évében kérdést intéztek hozzám, midőn a kovásztalan kenyér ünnepének előestéjén, alkonyatkor valakinek gabonából készült pálinkája volt a házánál. Én az illetőnek azt feleltem, hogy ezen már segíteni nem lehet, hanem a pálinkát ki kell önteni. De a pálinka tulajdonosa azt nem öntötte ki, hanem egy töröknek ajándékozta. Miután ez megtörtént, a szultántól rendelet jött, hogy semmiféle részegítő italt a háznál tartani nem szabad, mire az említett török a pálinkát a zsidónak visszaadta. Most azt kérdezték tőlem, vajon megengedhető-e, hogy az illető e pálinkának hasznát vegye vagy sem?”
A rabbi válaszát Kohn Sámuel nem ismerteti, ám az vélhetően nemleges lehetett. Ezt erősíti meg az is, hogy IV. Mohamed szultán 1670-ben fejvesztés terhe megtiltotta Budán az alkoholtartást nem csak a muszlimok, de mindenki számára. Egészen addig a török uralom alatt élő zsidóknak a borkereskedést engedélyezték azzal a kikötéssel, hogy törökök számára bort ne mérhettek.
Kohn Sámuel megjegyzi: „de mivel egyes zsidó kereskedők ez engedéllyel visszaéltek, vagy pedig a basák, hogy a zsidóktól pénzt zsarolhassanak, ezt rájuk fogták, a rabbik átkot mondtak minden zsidóra, ki töröknek bort ad, néha pedig a borkereskedést egyátalán megtiltották”.
(Címlapkép: a régi Buda látképe a nürnbergi krónikában)
(Cikkünk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.)
