A siker királynője ékszerkabátban – avagy az igazságot belül hordjuk
A világszerte bűvös vonzerőt jelentő családnévvel született Rotschild Klára (1903-1976) modellekkel dolgozott egész életében, holott ő volt a megtestesült modell maga: a tehetséges, okos, szorgalmas és sikeres nő mintaképe. Az „igazi” Rothschildokkal csak névrokonságban állt, ám egy valamiben nagyon is egy tőről fakadt velük: tudta, hogy mi a siker receptje. A Magyar Nemzeti Múzeumban Simonovics Ildikó divattörténész rendezett kiállítást az életéről és munkásságáról CLARA – Rotschild Klára – Divatkirálynő a vasfüggöny mögött címmel.
A saját legendája szerint szabászasztalon látta meg a napvilágot, s akár igaz ez, akár nem, Rotschild Klára tényleg beleszületett a szakmába: az édesapja és édesanyja is szabó volt, őt pedig kora gyermekkorától kezdve nem érdekelte semmi más, csak a ruhák. Igaz, az ő esetében a „ruha” szó alatt valóban az a különlegesség értendő, ami a valóságban alatta van: maga az ember.
Rotschild Klára nem a külső alakra tervezett ruhát, hanem a belső emberre. Ez fogalmazódott meg bennem, miközben Simonovics Ildikó divattörténész tárlatvezetését hallgattam a Magyar Nemzeti Múzeumban. Hiszen ez az egyszerű zsidó nő, aki nem volt különösképpen művelt, az emberhez értett igazán: kiváló emberismerő lehetett, aki néhány pillantással fel tudta mérni, hogy kivel áll szemben.
Ez lehetett az oka annak, hogy – habár semmilyen idegen nyelven nem beszélt – Rotschild Klára mégis mindenkivel szót értett. Csak azok képesek erre, akik a másik emberben nem az ismeretlent látják, hanem az idegenül is ismerőst, ennek gyökere pedig az önismeret.
Ez a nő valamit nagyon jól tudhatott saját magáról, ez volt a titka annak, hogy képes volt bárkit felöltöztetni saját magába – ez volt a másik gondolatom Simonovics Ildikó előadását hallgatva. A Rotschild Klára által tervezett ruháknak az a különlegességük, hogy személyesek és eredetiek: a ruhakölteményeit elnézve az a benyomásunk támad, mintha ez a röntgenszemű asszony belelátott volna az ügyfelekbe, és megpillantotta volna a belső lényegüket. Onnantól kezdve „egyszerű” volt a dolga: csak ki kellett fordítania a belső világot, és rá kellett szabnia az alanyára. Egészen biztosan úgy állt rajta, mintha ráöntötték volna, nem is állhatott másképp, hiszen a felismert emberi lélek anyagából volt szabva.
Menyasszonyi ruha Rotschild Klára tervezésében
Ha Rotschild Klára nem divattervezőnek születik, a páratlan emberismerete révén akármilyen más hivatásban a csúcsra ért volna. Ösztönösen tudta, hogy mi a siker, és a Magyar Nemzeti Múzeum tárlata ebben a tekintetben is igen alapos: megmutatja nekünk az anyagi és szakmai érvényesüléshez – egyetlen szóval: a sikerhez – vezető utat. Nos, Simonovics Ildikó összeállításában az általános érvényű Rotschild-recept hét pontból áll:
1. biztos szakmai alapokat nyújtó szülői háttér; 2. némi alaptőke; 3. kiváló sajtókapcsolatok; 4. kiemelkedően magas színvonalú termékgyártás; 5. hírességekkel való együttműködés; 6. szoros szakmai- és magánéleti kapcsolati háló; 7. a versenytársakhoz képest alacsonyabb ár.
Igaz, Rotschild Klára esetében mindehhez szükségeltetett a jó értelemben vett „gátlástalanság” képessége is, hiszen a hazai divatszakmában több mint negyven éven át egyeduralkodóként tevékenykedő asszony nem csak a ruháit, hanem a saját életét is földíszítette. Azt terjesztette magáról, hogy ő öltöztette a házasodó egyiptomi hercegnőt, híres arany karkötője pedig – amely a tárlaton is látható – egy király ajándéka volt az esküvő alkalmából. Történeteinek megvolt a maga valóságmagjuk, csak persze ki voltak dekorálva kissé. Éppen úgy, mint azok a szépséges ékszerruhák, amelyek a Váci utcai Különlegességi Női Ruhaszalonjának legdrágább és legsikeresebb alkotásai voltak (egy ilyen szép darab látható címlapképünkön). Hiszen ha nem is öltöztetett hercegnőt igazi királyi esküvőre, mégis a korabeli politikai és gazdasági elit tagjaival állt szoros kapcsolatban: tervezett ruhát Tito marsall, Kádár János, Franz Vranitzky feleségének, olyan színészkirálynőknek, mint Honthy Hanna, Gábor Zsazsa, Psota Irén, s vendégül látta otthonában a francia divatházak fejedelmeit – nem véletlen, hogy egykori kanapéját is láthatjuk a tárlaton.
Nagyszerű kiállítás született róla, ami jóval több „ruhabemutatónál”, s holott persze a ruhák vannak a középpontban, a kiállító termekben sugárzik a divatkirálynő egész lénye, mert a tárlat maga is elegáns, okos és átgondolt. Egyszerre kapunk részletes életrajzot egy különleges nőről, és egyedi aspektusból megragadott korrajzot egy különleges világról: a nem divatos Kádár-éra divatuniverzumáról.
Aki eléggé merész, egy-egy ruhakölteménybe bele is bújhat, s habár a kiállított ruhadarabokat nem szabad megfogni, kapunk egy vaskos szövetmintát, amelyet megtapogatva megérinthetjük ezt a furcsa, letűnt világot. Ne feledjük, ezen a kiállításon a Kádár-korszakba léphetünk vissza, amikor a divatkirálynő üzletét hivatalosan Különlegességi Női Ruhaszalonnak hívták ugyan, de a ruhák címkéjébe mégiscsak az igazat varrták: CR – azaz Clara Rotschild. Elbűvölő márka! Ez volt a létező legmagasabb színvonal a színvonaltalan igénytelenség korában – nem csoda, hogy az igazságot már akkor is csak belül hordták.
Rotschild Klára a budapesti, Petőfi téri lakásának teraszán (a kiállítás anyagából)
CLARA – Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött. A Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása Simonovics Ildikó divattörténész összeállításában.
„Rotschild Klára egyszerre volt a Horthy-kor arisztokratáinak és a Kádár-korszak nagyasszonyainak a divattervezője. Szalonjában rendszeres vendég volt Kádárné, Tito marsall felesége, a szovjet külügyminiszter és a perzsa sah neje, a magyar művészvilág csillagai. Vajon miként volt lehetséges, hogy a második világháború előtt és után is ilyen kimagasló sikereket ért el? A CLARA – Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött című kiállítás egyszerre mutatja be egy sikeres nő életútját, egy korszak elitjének öltözködési kultúráját, valamint a szocialista Magyarország kétarcú, ellentmondásokkal terhelt időszakát. A Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában és a közelmúltban kibővített, egykori Kertészházban nyíló kiállítás jövő év április 30-ig látogatható.” (Részlet a tárlat ismertetőjéből.)
