A szegedi zsinagógával teljesedett be Baumhorn Lipót építőművészete
– A következő négy éves ciklusban a Magyarország nemzeti vagyonát képező legszebb zsinagóga teljes körű helyreállításával kell megtisztelni Baumhorn Lipót remekművét – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke tegnap Szegeden, ahol kiállítással emlékeznek a 90 éve meghalt Baumhorn Lipótra, a helyi zsinagóga zseniális tervezőjére, a valaha élt egyik legjelentősebb magyar zsidó zsinagógaépítőre.
„Áhítatos építészeti formák – Baumhorn Lipót tervei a szegedi zsinagógához” címmel nyílt meg tegnap egy szegedi kiállítás, amely a múlt századforduló egyik legkiemelkedőbb építészének, Baumhorn Lipótnak (1860-1932) állít emléket a Jósika utcai zsinagógában. Az ő nevéhez fűződik az egri, az esztergomi, a gyöngyösi, a losonci, a ceglédi, a nyíregyházi, a szolnoki, a brassói, az újvidéki, a makói és a szegedi zsinagóga tervezése is.
A tárlaton – amelyet a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ szervezett – az épület kiviteli tervrajzai, korabeli dokumentumok és fotók mutatják be a 90 éve elhunyt Baumhorn Lipót munkásságát.
A kiállításmegnyitón beszédet mondott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke is, aki elöljáróban elmondta: a zsinagógák építéséről a zsidóságon belül két nézet ismert, az egyik szerint zsinagógát építeni bibliai előírás az ókori Szentély építése miatt, a másik nézet azonban fontos infrastrukturális elemként ugyan, de nem előírásként értelmezi a zsinagógákat.
Heisler András a kiállításmegnyitón. Fotók: Szabó Luca/Szeged.hu
Az elnök a beszédében röpke „időutazásra” invitálta a hallgatóságot annak érdekében, hogy képet kapjanak a Magyarországon kisebb-nagyobb megszakításokkal csaknem két évezrede jelen lévő zsidó kultúra emlékeiről. Mint mondta: Magyarország első zsidó emléke még Pannóniához fűződik, a zsidók a római hódítokkal együtt érkeztek a mai Magyarország területére. Egy i. sz. 225-ből származó, a mai Dunaújváros területén talált fogadalmi tábla szövege ezt írja:
„Az Örök istennek! A mi urunk, a kegyes és szerencsés Severus Alexander és a császár anyja (Júlia Mamaca császárnő) tiszteletére szívesen tett eleget fogadalmának Cosmius, a Spondill vámállomás vezetője, a zsidó zsinagóga elöljárója”.
Azaz Cosmius, a vámállomás vezetője derék és megbecsült zsidó polgára lehetett a Római Birodalomnak.
Az „időutazást” folytatva Heisler András elmondta: a napokban Sopronban járt az úgynevezett Ózsinagógánál, amely Magyarország talán legrégebbi, 1300-ban épült zsinagógája. Ennek udvaráról nyílik az a XVI. században épült középkori ispotály, amelyet a soproni önkormányzat felújított és múlt csütörtökön a Soproni Zsidó Hitközség használatába adott, hogy ott találjon otthont a kicsiny helyi zsidó közösség.
S ha újabb 300 évet ugrunk – folytatta az elnök –, egy olyan virágzó korszak kezdetéhez érünk, ahol szebbnél szebb zsinagógák épültek Magyarországon. Míg az 1820-as évek utáni zsinagógák inkább klasszicista stílust képviseltek – Baja, Várpalota, Abony, Óbuda –, ezt később romantikus, eklektikus stílusok követték, gyakran keleti díszítésekkel.
Heisler András így fogalmazott: „Baumhorn Lipót egyik legszebb alkotását, az egri zsinagógát 1967-ben bontatta le a vallásellenes rezsim, de talán számára is a szegedi zsinagóga jelentette művészetének beteljesedését, hiszen itt alkotta meg Magyarország legszebbnek mondott zsinagógáját”.
A kiállításról szólva azt mondta: „Baumhorn Lipót tervei, ennek az építészeti csoda megalkotásának folyamata fantasztikus intellektuális élményt kínál. Tudjuk, a szegedi zsinagóga épületének külső felújítása még a covid előtt befejeződött. A rekonstrukció remekül sikerült. S tudjuk, a kiállítás megnyitásának napja, azaz a mai vasárnap éppen egybeesik az országgyűlési választásokkal. Pártpolitikai üzenettől mentesen egy értékre és egy kötelességünkre szeretném felhívni a figyelmet. Bárki kerül hatalomra, a szegedi zsinagóga belső megújítása, teljes rekonstrukciója terén annak jusson a feladat és vele a dicsőség. A következő négy éves ciklusban ezzel, a Magyarország nemzeti vagyonát képező legszebb zsinagóga teljes körű helyreállításával kell megtisztelni Baumhorn Lipót remekművét” – zárta beszédét a Mazsihisz elnöke.
