A visegrádi országokban az antiszemitizmust vizsgáló kötetet mutattak be
Modern antiszemitizmus a visegrádi országokban címmel mutattak be tanulmánykötetet a Tom Lantos Intézet gondozásában kedden Budapesten.
A könyvbemutató előtt tartott sajtótájékoztatón Félix Anikó, a Zsidó élet és antiszemitizmus elnevezésű program menedzsere, a Tom Lantos Intézet munkatársa elmondta: a tanulmánykötet a modern antiszemitizmus megjelenését vizsgálja a visegrádi országokban 2010 és 2016 között.
Kifejtette: a modern antiszemitizmus formája lehet a másodlagos antiszemitizmus, amely a holokauszt tagadását vagy annak relativizálását, trivializálását jelenti, lehet az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos és lehet az úgynevezett új antiszemitizmus, vagyis Izrael démonizálása vagy kettős mérce alkalmazása az országgal szemben.
A kötet alapjául szolgáló kutatásban a fő hangsúlyt az új antiszemitizmusra helyezték, amelynek szisztematikus vizsgálata ebben a régióban még nem történt meg, ahogyan a V4-es országokat (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) ebből a szempontból még nem is hasonlították össze – mutatott rá.
Barna Ildikó, az Eötvös Loránd Tudományegyetem társadalomtudományi karának docense arról beszélt, hogy az országokat összeköti a közös történelmi örökség.
Ugyanakkor nem teljesen ugyanolyan a helyzet, a közvélemény-kutatások szerint Csehországban a legkedvezőbb a válaszadók attitűdje a zsidókkal szemben, és Lengyelországban a legkedvezőtlenebb – magyarázta. Hozzátette: az államközi kapcsolatokat tekintve mind a négy ország jó viszonyra törekszik Izraellel, de Csehország élen jár a V4-ben.
Mint mondta, az antiszemitizmust tekintve több kisebb szereplő, szerveződés vizsgálható, amelyek gyakran összefonódnak. A kizárólag új antiszemita jelenségek kisebb arányban vannak jelen, mint Nyugat-Európában, ennek lehetséges oka, hogy a szélsőbaloldal támogatottsága kisebb mértékű a nyugati országokhoz képest, kisebb arányú a muszlim népesség és eltérő a fogyasztói kultúra – vélekedett.
Barna Ildikó kiemelte: ugyanakkor ezekben az országokban az új antiszemitizmus az antiszemitizmus többi formájával összekapcsolódva jelentkezik, elsősorban a szélsőjobboldal által, de a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal e téma mentén több országban „találkozik”.
Kérdésre Barna Ildikó közölte: Magyarországon az antiszemitizmus formái közül elsősorban a gyűlöletbeszéd jellemző, fizikai atrocitások kevésbé fordulnak elő, mint például Nyugat-Európában.
A nyílt antiszemitizmus egyre kevésbé jellemző, bár ez az egész világon megfigyelhető trend – vélte. Hozzátette: jelen van viszont a holokauszttagadás. A kötetet Barna Ildikó és Félix Anikó szerkesztette. (MTI)
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
