Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

A volt argentin államfő részt vehetett az AMIA elleni merénylet tetteseinek eltitkolásában

Kép

Bíróság elé állítják Christina Fernandez de Kirchner volt argentin elnököt, mert segített eltitkolni Irán szerepét a Buenos Aires-i zsidó központ elleni 1994-e merényletben.


Ugyanezzel a váddal, valamint hatalommal való visszaélés vádjával további 11 egykori argentin tisztségviselőt, illetve más, az elnökhöz közel álló személyt állítanak bíróság elé, köztük Hector Timerman volt külügyminisztert is – mondta Claudio Bonadio bíró. A döntést az argentin Igazságügyi Tájékoztatási Központ (CIJ) tette közzé. A tárgyalás kezdetét nem jelölték meg.

Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek, közöttük az AMIA kulturális központ Buenos Aires-i székházát. A terrortámadásban 85 ember halt meg és több százan sebesültek meg. Elkövetését máig nem vállalta senki, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolják.

Az argentin igazságszolgáltatás évek óta vizsgálja, hogy egy Kirchner elnöksége idején, 2013-ban Iránnal aláírt megállapodás nem egy olyan terv része volt-e, amelynek értelmében – kedvező olajszállítási és más kereskedelmi egyezmények fejében – elpalástolták volna Iránnak szerepét, és futni hagyják a terrortámadás felelőseit.

A volt elnök elleni vád Alberto Nisman ügyész 2015 januárjában írt jelentésén alapul. Nismant a jelentés elkészülte után négy nappal holtan találták, golyóval a fejében, és a hatóságok öngyilkosságot állapítottak meg. Az argentin határrendőrség tavalyi vizsgálata szerint azonban Nismant megölték.

A 2013-as megállapodás soha nem lépett hatályba, mivel az iráni parlament nem hagyta jóvá, Argentínában pedig alkotmányellenesnek nyilvánították. Kirchner tagadja, hogy bármilyen törvénysértést követett volna el, vagy része lett volna a terrortámadás megrendelőinek eltitkolásában. Irán pedig tagadja, hogy köze lett volna a merénylethez.

A baloldali politikus, akit Bonado bíró októberben hallgatott ki, „nagy bírósági botrányt” emlegetett, azt állítva, hogy konzervatív hivatali utódja, Mauricio Macri utasítására indítottak ellene eljárást, „hogy megfélemlítsék az ellenzék tagjait”.

A nyomozás akadályozása miatt indított eljárást 2014-ben lezárták, de 2016 végén újraindították, miután az egykori külügyminiszter, Timerman beismerte az AMIA egyik képviselőjének, hogy a kormány tudott Irán állítólagos szerepéről.

A gyanúsítottak közül mostanáig négy embert vettek őrizetbe. Tavaly decemberben Bonadio kezdeményezte, hogy a parlament függessze fel a tavaly szenátorrá választott Kirchner mentelmi jogát, ezt azonban a törvényhozók elutasították. Mentelmi joga mindenesetre csak a letartóztatástól védi meg a volt elnököt, elítélését azonban nem akadályozza meg.

Kirchner ellen hűtlen kezelés és pénzmosás címén több más eljárás is folyamatban van. (MTI)


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek