A zsidó gasztronómiát és kultúrát ünnepelték Nyíregyházán
Augusztus utolsó vasárnapján rendezték
meg a II. Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegyei Zsidó Gasztronómiai Fesztivált a 23.
VIDOR Fesztivál programjaként. A gasztrofesztivál célja, hogy a látogatók
jobban megismerjék a sokszínű és ősi kultúrát, miközben megkóstolhatták a zsidó
konyha különleges ételeit. A hagyományteremtő céllal létrejött esemény igazi
kuriózum, ahol a kultúra és a gasztronómia találkozik.
Az eseményen részt vett dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó
Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke is, aki beszédében kiemelte, hogy a
rendezvény résztvevői nem csupán a zsidó kultúrával, hagyományokkal és
szokásokkal ismerkedhetnek meg, hanem a zsidó közösségek történelmével is,
hiszen ebben az évben emlékezünk a magyarországi holokauszt 80. évfordulójára
is.
– A zsidó emberek jelentős szerepet töltöttek be a polgárosodó Nyíregyháza életében – mondta a Mazsihisz-elnök. – Elősegítették a gazdasági fellendülést és a legjobb adófizetők között voltak reprezentálva. Több templomot és imahelyet is felépítettek, és egy virágzóan aktív közösséget hoztak létre.
A holokauszt mindezt kettévágta, emlékeztette a jelenlévőket dr. Grósz Andor, és mint ahogy történt ez más vidéki közösségben, Nyíregyházán is elpusztították a zsidó közösség kilencven százalékát.
Ebből a hatalmas veszteségből állt fel a helyi zsidóság.
Vezetőik irányításával a mai napig hathatósan vesznek részt a város életében, fejlesztik a közösségi infrastruktúrát, rendszeresen megünneplik a zsidó vallás és történelem legjelentősebb napjait, és sikeresen megszólítják a fiatalabb generáció tagjait.
A város önkormányzata, polgármestere és a Mazsihisz vezetésének anyagi hozzájárulásával és támogatásával céljuk a zsinagóga egykori pompájának helyreállítása, és egy új imaterem kialakítása.
A vasárnapi esemény célkitűzése, hogy a
zsidó gyökerekkel bíró emberek büszkén vállalják és ápolják mind a magyar, mind
a zsidó kulturális hátterüket. A tavalyi fesztivál sikerén felbuzdulva a
szervezők idén ismét belevágtak az esemény megrendezésébe.
Baracsi
Endre, a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Értéktár Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy
Nyíregyháza kulturális képéhez és történelmének formálásához nagymértékben
hozzájárultak a helyi zsidó közösségek. Reméli, hogy a rendezvény még
évtizedeken keresztül színesíteni fogja Nyíregyháza Megyei Jogú Város
kulturális arculatát.
Färber György, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség
elnöke elárulta, hogy sokan úgy mennek el a zsinagóga mellett nap mint nap,
hogy nem tudják, hogyan is néz ki belülről, holott jelenleg bárki számára
látogatható. A gasztrofesztivál kitűnő alkalmat kínált arra, hogy az emberek
szélesebb körben megismerjék a Zsinagóga épületét hiszen a gasztronómiai
élményeken túl az előző évhez hasonlóan a jelenlévők tárlatvezetésen is részt
vehettek.
A rendezvényen részt vett dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető-igazgatója, valamint Fináli Péter, a Mazsihisz elnökének vidéki megbízottja, aki aktívan részt vett a finom lakoma elkészítésében is. Az eseményen ott volt még dr. Róna Iván, a Magyarországi Zsidó
Hitközségek Szövetségének turisztikai igazgatója is, aki kiemelte a már második
alkalommal megrendezésre került rendezvény turisztikai szerepét is.
Az esemény kulturális
programkínálata Rosenfeld Dániel Imre kántorművész sófárfújásával
indult, amelyet zenei kavalkád követett. A Debreceni Zsidó Hitközség kórusa a
Zs-Faktor, majd pedig az Ávinu Trió együttes dallamai kápráztatták el a
közönséget.
A gasztronómiai kulturális
örökséget Bodrogi Eszter, a Fűszer
és Lélek blog alapítója tette még vonzóbbá a jelenlévők számára, hiszen a vele
folytatott pódiumbeszélgetésben kiemelt szerepet kapott a zsidó konyha
hagyománya és a nyírségi zsidó ételek jellegzetességei.
A gasztronómiai ízkavalkádon túl
idén is az egyik legnépszerűbb program a Kérdezd a rabbit! című interaktív
beszélgetés volt, ahol a résztvevők szabadon kérdezhettek Fináli Gábortól a budapesti Hunyadi téri zsinagóga rabbijától
vallásról, szokásokról, kultúráról, hagyományokról és a zsidó mindennapokról.
A nyíregyházi zsinagóga volt a
fesztivál szíve, amelyet megtöltött a belépő emberek zsongása. A vezetés során
a résztvevők megismerhették a zsinagógák szerepének jelentőségét a zsidó
kultúrában, valamint a város zsidó közösségének történetéről is hallhattak.
A zsinagóga előtti kis téren egy
Izraelről szóló kiállítás képeit tekinthették meg. A közelmúlt konfliktusai
előtti életet bemutató tárlat egy gazdag történelemmel és vibráló kultúrával
rendelkező országot mutattak be.
A színes programkavalkád
kiállítással, zsidó folklór előadásokkal, interaktív tárlatvezetéssel,
interjúkkal és gasztronómiai élményekkel hozta még közelebb Nyíregyháza és a
térség lakosságát a zsidó kultúrához.
A fesztivál fénypontja
természetesen maguk az ételek voltak. A látogatók igazi gasztronómiai utazáson
vehettek részt, ahol a jól ismert fogások mellett, mint amilyen a sólet, igazi
különlegességeket is kipróbáltak, például az „izraeli lecsóként” népszerű saksukát,
valamint a falafelt és a humuszt is.
A főételek mellett a vendégek olyan
ikonikus zsidó desszerteket is megkóstolhattak, mint a flódni és a Hámán-táska.
Minden egyes falat a történelem egy-egy darabkáját idézte fel, így a résztvevők
megízlelhették egy évszázados kulináris hagyomány örökségét.
A gasztronómiai kínálaton túl a
fesztivál résztvevői a zsidó folklórról szóló előadáson a bepillantást nyertek
a generációkon át öröklődő eleven történetekbe és hagyományokba.
A nap folyamán a zsidó közösség
vezetői és világi szereplői osztották meg tapasztalataikat és tudásukat a
hagyományokkal kapcsolatban, ezáltal közelebb hozva az érdeklődőket a zsidó kultúra
alapjaihoz.
Fotók: Trifonov Éva / Nyíregyháza.hu
A fiatalabb generációk számára,
különösen azok számára, akik kevésbé ismerik a zsidó örökségüket, a fesztivál
izgalmas bevezetést nyújtott a zsidó életbe. Färber György kifejtette, hogy a szórakozáson
és ételeken keresztül történő oktatásra irányuló erőfeszítés elősegíti a
nagyobb megértést, sőt az egységet is az embere között.
A rendezvény
kulturális és művészeti programjai által részt vállalt a magyar zsidóság
örökségének, hagyományainak, értékeinek, szokásainak megélésében, a jövő
generációi számára történő továbbörökítésben. A
programok segítettek közelebbi képet nyújtani a máig tovább élő és a helyi
közösségi életet meghatározó szertartásokról, hagyományokról. A résztvevők
beleshettek a hagyomány sűrű függönye mögé és betekintést nyerhettek a
mindennapok szokásaiba.
