Ádár hónap küszöbén: készüljünk a csodákra!
Hamarosan beköszönt a zsidó naptár szerinti ádár hónap, amelynek neve egyes magyarázatok szerint az akkád „ádáru” (felhős, borongós) szóból ered. De ennél sokkal szebb az a magyarázat, miszerint a hónap neve a héber „ádir” (nagy, hatalmas) szóból jön, merthogy ebben az időszakban népünkkel nagy és hatalmas csodák estek meg. Akárhogy is van, ha itt az ádár, akkor nemsokára halat eszünk!
Nem sok idő választ el minket ádár hónaptól, amelyről először mindannyiunknak a „zsidó farsang”, azaz a Purim, a sorsvetés Ádár 14-én esedékes ünnepe jut eszünkbe. Másodszor pedig: a hal, pontosabban az ilyenkor szokásos ünnepi halvacsora, hiszen Ádár szimbóluma a hal. Ne feledkezzünk el hát halat vacsorázni – többek között annak emlékére, hogy Mózes próféta Ádár hónap 7-én született, és Ádár hónap 7-én is halt meg.
Ádár 14-e, azaz a Purim idén március 10-re esik, ekkor emlékezünk arra, hogy Eszter királyné segítségével a zsidó nép megmenekült a gonosz Hámán mesterkedései által fenyegető kiírtástól. A purim szó a פּוּר „púr” (sorsvetés) szóból jön, Hámán ugyanis sorsvetéssel akarta kitűzni népünk megsemmisítésének napját. Ne feledkezzünk meg róla, hogy köszönettel tartozunk Eszternek, így a királyné tiszteletére és emlékére a Purim előtti napon, Ádár 13-án (ami idén március 9-re esik) félnapos böjtöt tartunk. Hajnaltól estig nem eszünk és nem iszunk, így emlékezünk Eszter három napig tartó, segélykérő böjtjére.
Az önmegtartóztatás ránk is fér, hiszen Purim ünnepén annyit eszünk és iszunk, amennyi belénk fér. Mindenkinek jó Ádár hónapot!
(Címlapkép: lazactál – Cattalin/Pixabay)
