Ahol gyűlöletbeszéd uszít, ott a zsidók is célponttá válnak
A Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) meghívására tartott előadást Heisler András, a Mazsihisz elnöke, aki többek között elmondta, hogy miről tárgyalt Manfred Weberrel a néppárti politikus budapesti látogatásán.
Gyerekkoromban a nagyapám mindig arra figyelmeztetett, hogy egy zsidónak mindig az árnyékban, a fal mellett kell meghúzódnia. Nem fogadtam meg a tanácsát, sőt, éppen ellenkezőleg: vallom, hogy zsidóságunkra büszkének kell lennünk, föl kell vállalnunk, föl kell mutatnunk értékeinket. Mióta a Mazsihisz elnöke vagyok, arra törekszem, hogy a magyar zsidó közösség visszanyerje azt a büszkeségét, amelyet megtört a holokauszt, majd 1945 után a negyven évig tartó vallásellenes politikai rendszer – mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) kibővített vezetőségi ülésén.
A szervezet budapesti, Tüköry utcai székházában hétfőn tartott rendezvényén Heisler András tájékoztatta az egyesület nagy számban megjelent tagságát többek között a Mazsihisz stratégiájáról, a Sorsok Háza projekttel kapcsolatos álláspontjáról, a munkaszolgálatos szülők gyermekeinek járó kárpótlás aktuális helyzetéről, és más témákról.
Mint mondta, az elmúlt hat évben, mióta a szervezetet elnökként vezeti, a Mazsihisz nemzetközi tekintélye nagyságrendekkel nőtt. Heisler nem kívánta elhallgatni azt sem, hogy ebben szerepet játszott a Mazsihisz előző vezetője, Feldmájer Péter is, aki különösen elnöki ciklusának utolsó szakaszában ezen a téren igen aktív volt. Az elmúlt évek hozadéka egyértelműen azt jelzi, hogy a legnagyobb magyar zsidó felekezet megkerülhetetlen tényező az európai zsidó ügyek intézésében.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen a kormány és a Mazsihisz viszonya, Heisler András közölte: a mindenkori hatalommal kooperálni, de nem kollaborálni kell. Ha nem elkerülhető, bátran, akár konfliktusok árán is meg kell fogalmaznunk független véleményünket. Példaként a Sorsok Háza projektet említette. Mint kifejtette: a Mazsihisz határozottan ellenezte Schmidt Mária bevonását a holokauszt múzeum kialakításába, mert mérvadó szakértők szerint a Terror Háza vezetője különös történelemszemléletével és Horthy Miklóst, illetve rendszerét méltató mondataival kiírta magát a komolyan vehető történészek közül. A Mazsihisz – tette hozzá Heisler – továbbra is kész együttműködni a kérdés megoldásában a magyar kormánnyal – feltéve, ha a kormány ezt igényli.
A Mazsihisz elnöke beszélt arról is, hogy miképpen áll a munkaszolgálatos szülők gyermekeinek járó kárpótlás ügye. Mint arról honlapunk is beszámolt: az eljárás során a jogosultságot egykorú szolgálati, katonai, kórházi iratokkal és hatósági igazolásokkal, ezek hiányában más hitelt érdemlő módon, például tanúkkal lehet igazolni. Ez azonban nem zökkenőmentes, hiszen tömegesen fordultak elő olyan esetek, amikor a joggyakorlat az ország, vagy akár Budapest különböző területein nem volt egységes. Heisler kifejtette: ennek áthidalására a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) azt a javaslatot tették, hogy a tárca ismerje el automatikusan, hogy a munkaszolgálatból hazaérkezettek egészségi károsodást szenvedtek. Nagyot ezzel nem lehet hibázni, hiszen alig akadt olyan, aki egészségesen ért volna haza. A felvetésre a HM egyelőre nem válaszolt.
Heisler András érdekes mozzanatokat árult el a Manfred Weberrel nemrégiben lezajlott budapesti találkozójáról. Mint mondta, az Európai Néppárt csúcsjelöltjének beszámolt arról, hogy az Orbán-kormánnyal a Mazsihisz számos projektben kiválóan működik együtt, a magyar zsidóságot fizikai atrocitások nem érik, ráadásul az országban az elmúlt pár évben csökkent a verbális antiszemita incidensek száma is. Mégis mi lehet az oka annak, hogy a magyar zsidó közösség tagjai aggódnak? A kérdés szóba került a Heisler-Weber találkozón, ahol a vendéglátó elmondta: a zsidó közösséget aggodalommal tölti el a magyarországi gyűlöletbeszéd – ami nem a zsidó közösség tagjai ellen irányul. A zsidóság tapasztalatból tudja, a kisebbségek elleni uszítás veszélyes a társadalomra, különösen annak kisebbségi csoportjaira. Másrészt a hazai zsidóságot aggasztja a történelemhamisítás. A kialakuló Horthy-kultusz elfogadhatatlan a zsidó közösség számára: holokauszttúlélőink még köztünk vannak, nekik nehéz lenne elmagyarázni, hogy kimagasló államférfiról lenne szó. Harmadrészt aggodalomra ad okot az a típusú hatalomgyakorlás, amely a hazai zsidó szervezetek megosztására törekszik.
Az elnök beszéde után a résztvevők véleményeket és kérdéseket fogalmaztak meg, így többek között Schiffer János, a NÜB elnöke elmondta: a zsidó közéletben olyan árokásás tapasztalható, ami a hazai nagypolitikában, s ez nem tesz jót a zsidóságnak. Hozzátette: Horthy Miklós megítélésében nincs vita a Mazsihisz elnöke és a NÜB között, s ugyancsak egyetértenek Heisler Andrással abban, hogy a gyűlöletbeszédnek útját kell állni. Mint Schiffer fogalmazott: a történelem azt mutatja, hogy ahol tegnap a romák ellen uszítottak, ma meg a muszlimok ellen, ott holnap a zsidók kerülhetnek sorra.
