Az idén 160 éve született Baumhorn Lipót szegedi munkásságát mutatják be
Az 1860. december 28-án, Kisbéren született Baumhorn Lipót a dualizmus, az Osztrák–Magyar Monarchia gyermeke, annak a pozitív történelmi kornak a szülötte, amely nyitottságával, kihívásaival, gazdasági-kulturális fejlődésével hihetetlen érvényesülési lehetőségeket biztosított a magyar zsidóságnak.
A kiállítást augusztus 27-éig lehet megtekinteni Szegeden a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Dóm tér 1-4.) földszinti kiállítótermében.
Baumhorn Lipót a századforduló egyik legtehetségesebb és legtöbbet foglalkoztatott zsinagógaépítője. 1903-ban épült fel főműve, a szegedi Új zsinagóga, de építészetének számos világi emléke is megtalálható a városban. Szecessziós stílusú banképülete, városképet meghatározó bérpalotái fontos részei Szeged építészeti örökségének. A tárlat az építész szegedi munkásságát mutatja be a Somogyi-könyvtár dokumentumainak tükrében.
Baumhorn Lipót a legnagyobb magyar zsinagógaépítész, tizenkilenc önálló zsinagóga és további tíz felújítója és bővítője. Sikeres építőművész és sikeres vállalkozó is egyben. Építészete nem csupán a romantika moreszk-gótizáló vonásának és a nemzetközi szecesszió díszítő gyakorlatának egy szerencsés szintézise. A nagy kupolás terek szecessziós jellegű megoldása Baumhorn művészetének igazi, iskolateremtő jelentőségű eredménye. Tervezői munkássága nem kizárólag zsinagógák tervezésére terjedt ki: takarékpénztárai, iskolái, lakóépületei, palotái szintén kiemelkedő jelentőséggel bírnak.
