’…az ő lelke, pedig össze van kötve lelkével…’
Jó szombatot, Shabat Shalom
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:42 óra, az ünnep kimenetele: 16:54 óra.
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:42 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 16:54 óra után.
A Tórából ezen a héten a „VÁJIGÁS” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„Azért küldött engem Isten előttetek, hogy megtartsak nektek maradékot a földön és hogy életben tartsalak benneteket nagy megmenekülésre. Most tehát, nem ti küldtetek engem ide, hanem Isten; ő tett engem atyjává Fáraónak, urává az ő házának és uralkodóvá Egyiptom egész országának.” (Mózes 1. 45:4-8.)
VÁJIGÁS – AZ ÖRÖK JÓZSEF
(Mózes 1. 44:18-47:27.)
„Mert hogyan mehetnék fel atyámhoz és a fiú nincs velem?” (44:34). Ezzel a pászukkal kapcsolatban mondta Rabbi Meir a következőket: „Hogyan járulhat egy zsidó ember Mennyei Atyja elé úgy, hogy miután hosszú évtizedeket élt, azt kell mondja: a „fiú nincs velem?” Azaz kettős kötelességnek kell eleget tenni, egyformán fontos tanulni és továbbadni a zsidó hagyományt a következő nemzedék számára. „Most pedig ne bánkódjatok, és ne legyen bosszúságra szemeitekben, hogy eladtatok engem ide, mert életfenntartásra küldött engem I-sten előttetek” (45:5).
A mondat első felében a „ne bánkódjatok” felszólítással kapcsolatban mondja Ári háKádos a következőket: „Távolítsátok el a szívetekből a szomorúság szikráját is, és egyáltalán ne bosszantson benneteket a dolog. Ha eltávolították a bánatot, akkor érthetitek meg az Ö-rökkévaló szándékát, miszerint azért adtatok el annak idején, hogy a későbbiekben „életfenntartó” legyek számotokra”.
A hászid felfogás alapgondolata, hogy szomorúsággal a szívben nem lehet szolgálni I-stent, ahogyan a kárlini Rabbi Áháron mondta: „a vidámság önmagában nem micva. De annak erejével betartható a Tóra összes parancsolata. A szomorúság önmagában nem bűn, de módot ad arra, hogy bűnök jöjjenek a világra”. Ezen felül érdemes figyelnünk arra a nagyvonalúságra, ahogy József kezeli a kialakult helyzetet. Nem igazságot oszt, nem él vissza testvérei kiszolgáltatott helyzetével, hanem minden szavával azon igyekszik, hogy a sebeket gyógyítsa, a lelkeket megnyugtassa.
„És lakni fogsz Gósen földjén, hogy közel légy hozzám te, fiaid és fiaid fiai…” (45:10). A békekötés záróaktusaként Jákob és egész családja Egyiptomban telepszik le. József fent idézett mondatával kapcsolatban merül fel a kérdés, miszerint ha valóban azt akarta volna, hogy közel éljenek egymáshoz, akkor miért Gósen földjén telepítette le apját és fivéreit?
Erre a kérdésre a választ a Sulchan Aruchban találhatjuk meg: „Ha a fiú jelentősebb ismeretekkel rendelkezik a Tórában, és az apja köteles őt ezért tisztelni, akkor távolodjanak el egymástól (fizikai értelemben), nehogy a szükségesnél kevesebb kóvedet adjon egyik a másiknak”. „Benjáminnak pedig adott háromszáz ezüstöt és öt váltó ruhát”(45:22).
Felmerül a kérdés: miért adott József kizárólag Benjáminnak háromszáz ezüstöt? A Chátám Szófer szellemes válaszát talmudi idézettel (Gittin 44) kezdi: „Rabbi Jehosuá ben Lévi mondja: aki szolgáját bálványimádónak adja el, azt (a szolga) értékének százszorosára büntetjük”.
Bölcseinktől tudjuk, hogy egy szolga elfogadott ára harminc ezüst volt (2Mózes 21:32 alapján tanulják ezt, ahol a következő olvasható: „harminc ezüstöt adjon urának”), ebből következik, hogy a József eladásában résztvevők összbüntetése háromezer ezüst lett volna a tórai törvény alapján. Mivel tíz testvére volt csak részese az „üzletnek”, ezért fejenként háromszáz ezüstöt kellett volna fizetniük.
József (jó pedagógusként) nem fivéreit büntette, hanem az egyetlent, aki nem volt részese a tisztességtelen tranzakciónak jutalmazta e jelentős összeggel.
Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE
