Az utolsó közép-európai halálára
Közép-Európát a németek és a zsidók jelentették. Ma már egyikőjük sincs jelen ebben a térségben és Giorgio Pressburgerrel együtt meghalt immár Közép-Európa álma is. Egy világpolgár a nyolcadik kerületből, egy közép-európai zsidó távozott és ránk, magyar zsidókra maradt az öröksége.
A Józsefvárosban született, abban a Józsefvárosban, amelyet akkorra már világhírűvé, mindig érvényes szimbólummá tett egy pesti zsidó író, akit Molnár Ferencnek hívtak. Mindenki tudja a földön, hogy létezik egy Pál utca nevű hely, ahol egykor a Grund állt, amelyért a Pál utcai fiúk csatáztak a vörösingesekkel, amíg el nem tűnt végül, úgy, ahogy eltűnt a korszak is, amely a regényt szülte, az első világháború apokalipszisében. Nemecsek, Boka, Áts Feri, Weisz, Csónakos és még a gittegylet is fennmaradt az irodalomban Japántól New Yorkig, Alaszkától a Tűzföldig. Ott maradt fenn, ahol Giorgio Pressburger megtalálja majd az egyetlen otthonát a földön, az irodalomban.
Tizenkilenc évesen búcsúzik el Józsefváros utcáitól, addig végig kell bujkálnia a holokausztot hét évesen a testvérével és rá 12 évvel végignéznie a legszebb magyar forradalmak egyike, 1956 eltiprását, ezután megy el az országból. Közép-Európát azonban soha nem hagyja el, sokat él a leginkább Közép-Európa-i városok egyikében, a zaklatott történelmű, páratlan kultúrájú Triesztben, a közép-európaiság másik nagy írója, Claudio Magris barátjaként.
Közép-Európa sok nemzetiségű, de mégiscsak egységes, sajátos kultúrájú tér, kulcsszereplője a prágai német zsidó Franz Kafka, a fanyar Monarchia-nosztalgiáiból nagy regényeket író osztrák zsidó Joseph Roth vagy népszerűbb kiadásban Stefan Zweig. Az ő szavával szólva mindez: a tegnap világa. Az első világháború és az utána következő, egymást váltó békék és háborúk végleg szétrombolták ezt a teret, az áttelepítések, etnikai tisztogatások, a holokauszt létrehozták a homogén nemzetállamok Közép-Európáját.
Közép-Európa Trieszttől Gdanskig, Danzigig érő álmának, amely halott, halottabb, mint valaha, nem sok örököse van, de a régió utolsónak megmaradt, nagy létszámú zsidó közössége, amely az író, színházi, rádiós, tévés és operaközvetítő, kulturális szervező Giorgio Pressburgert, Józsefváros romantikus szegénységének elbeszélőjét adta a világnak, a magyar zsidóság, mi, örökösei vagyunk. Talán egyetlen örökösei. Egy olyan világnak, amely ismeri a térség sokféle nemzeti hagyományát és mindet egyformán becsüli, összeműködésüket keresi a hétköznapokban és a városok szerkezetében, mely rögzíti és megszilárdítja a múltat, a regényekben és a szavakban magukban.
Legközelebbi magyar gondolati rokonsága Esterházy Péter és Kertész Imre voltak, őket még elbúcsúztatta, mielőtt elment, mert udvarias ember volt. Az általa alapított közép-európai fesztiválon jelentették be a halálhírét.
Szerette Magyarországot, ő vezette pár évig a rendszerváltás utáni időkben a Budapesti Olasz Kultúrintézetet a nyolcadik kerületben.
Adja Isten, hogy méltóak legyünk az örökségére, Közép-Európára, amelynek emlékét nehéz időkben is életben kell tartanunk.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.