Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Bar Kohba korabeli bronzérmét találtak Jeruzsálemben

sdasdsadx

A rómaiak elleni Bar Kohba-felkelés korából, csaknem 1900 évvel ezelőttről származó bronzérmét találtak Jeruzsálemben a régészek – jelentette be hétfőn az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).

A pénzérme különlegességét jelzi, hogy az eddig Jeruzsálem óvárosánál talált mintegy 22 ezer érme közül mindössze négy datálható erre a korra, az i.sz. 132-től 135-ig tartó, rómaiak elleni második zsidó felkelés korára.

A felkelés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a rómaiak Hadrianus császár parancsára Aelia Capitolina néven római kolóniát alapítottak a zsidó Jeruzsálem romjain, miután a várost i.sz. 70-ben elpusztították el az első zsidó felkelésben és Jupiternek szentelt templomot építettek a Templomhegyre, a lerombolt Szentély helyére.

A lázadás körülbelül öt évig tartott és súlyos veszteségeket okozott a római csapatoknak. Leverésére a rómaiak kénytelenek voltak jelentős katonai egységeket, újabb légiókat átvezényelni a birodalom más részeiről.

A Bar Kohba-felkelés harcosainak fő célja Jeruzsálem volt, de soha nem tudták bevenni a várost, valószínűleg ezért is találtak ennyire kevés általuk vert pénzt ezen a helyen Donald Cvi Ariel, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) érmeosztályának vezetője szerint. Legutóbb negyven évvel ezelőtt bukkantak ilyen érmére.

A bronzpénz egyik oldalán pálmafa, másikon szőlőfürt található, s egyik oldalán Jeruzsálem neve szerepel ősi héber betűkkel, a másik oldalára pedig azt írták, hogy „Izrael szabadságának második évében”, a felkelésre emlékeztetve.

A Templomhegy és Dávid városa, vagyis a babiloni fogság kora előtti, az első Szentély idejének Jeruzsáleme közötti területen, a William Davidson régészeti parkban folytatott ásatásokon találták az értékes emléket.

A régészek szerint ezekben a korokban propagandaeszközként, közlemények közzétételére, például új király bejelentésére is használták főként az ezüst, ritkábban a bronzpénzeket. A zsidók a rómaiak idején először az első felkelésben, i.sz. 70-ben vertek saját érmeket függetlenségük kinyilvánítására.

„A Bar Kohba-felkelés vezetői is ezzel jelezték, hogy a térképen vannak, a pénzveréssel nyilatkozatot tettek a rómaiakkal szemben” Donald Cvi Ariel szerint. A szakemberek nem tudják, hogy miként kerültek el a lázadás ezen emlékei Jeruzsálembe, hiszen maguk a felkelők nem jutottak be a városba. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a felkelést leverő római légiók katonái szuvenírként vitték magukkal a máshol, talán egy zsidó harcos zsebében talált, frissen zsákmányolt bronzpénzeket, amikor visszatértek táborhelyükre a városba. (MTI)


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek