Búcsúzunk Jacques Chiractól, az üldözött zsidó nép barátjától
Az elhunyt francia államfő 24 évvel ezelőtt először ismerte el, hogy Franciaországot felelősség terheli a második világháború alatt elkövetett zsidóüldözésekért és tömeges gyilkosságokért.
Az 1932-ben született Jacques Chirac a francia jobbközép politikai szárny kimagasló eredményeket és sikereket elért politikusa volt: polgármesterként 18 éven át vezette Párizs városát, kétszer töltött be miniszterelnöki posztot, és két cikluson át volt Franciaország 22. államfője 1995-től kétszer hét éven át 2007-ig.
Megítélése és politikai pályafutása ellentmondásokkal terhelt, ám nevéhez kétségbevonhatatlan pozitívumok is kötődnek. Az ő elnöksége alatt hagyott föl a francia állam a háborús célú nukleáris kísérletekkel, korábbi EU-szkepszise ellenére belátta, hogy Fanciaország jövője az Európai Unióban van, ő vezette be az eurót a frank helyett, továbbá az ő nevéhez fűződik az a fontos államfői beszéd, amelyben közölte: Pétein marsall náci állama nem pusztán a Német Birodalom alévetettjeként üldözte a zsidókat, hanem komoly felelősség is terheli a zsidók elpusztításáért.
Mint ismert, 1942-ben mintegy 13 ezer zsidó nőt, gyermeket és férfit gyűjtöttek össze Párizsban, hogy deportálják őket. Chirac fellépéséig ezt azzal intézték el, hogy az akciót a német nácik műve volt. Jacques Chirac kijelentésének azért volt óriási belföldi visszhangja, mert a franciák szerettek úgy gondolni magukra, mint második világháborús ellenállókra. Az államfő leszámolt ezzel a nemzeti mitológiával, s rámutatott, hogy a franciák közül nagyon sokan együttműködtek a németekkel önszántukból, s aktívan részt vettek a zsidók összegyűjtésében, deportálásában.
Az elmúlt 14 évben súlyos betegségekkel küzdött, a nyilvánosságot évek óta kerülte.
Legyen neki könnyű a föld.
