Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Egy kedd este, amikor nem volt jó zsidónak lenni

Kép

Forrás: Candyshop, Nolblog

Egy kedd este, amikor nem volt jó zsidónak lenni: A következő esemény néhány hete esett meg a 2-es metró Deák-téri aluljárójában.


A főiskoláról tartottunk hazafelé egy csoporttársammal, de nem volt már sietnivalóm a Délibe, a vonatom elment, így még beszélgettünk egy darabig. A zörgő metrók és az emberek által keltett lármát, s egyszer csak széttörte egy vadállati üvöltés.

A járókelők megálltak egy pillanat alatt. A beállt síri csöndben újra felharsant a dühös kiáltás, és már meglehetett állapítani, hogy valószínűleg egy ember torkából szakadt ki, de magát a bömbölőt sehol sem lehetett látni. Pár pillanat múlva a peronról előgaloppozott egy ember, pont előttünk szökellt el. Magas volt, szemüveges, szakállas, tisztességes szövetkabátot viselt. Ő mozgott egyedül az egész csarnokban az értetlen tömeg felé. Ő ordítozik? Miért? – forgatták a nyakukat a járókelők.

Az idegen néhány méterre már elhaladt előttünk, mikor aztán kiderült, nem ő az ordibáló. Egy alacsony, masszív, bakancsos-zöld dzsekis, kopasz ember határozott léptekkel fordult ki az egyik oszlop mögül, a kabátos nyomában. És üvölt prédája után, érthetetlen nyelven, vörösben úszó szemmel. Kopasz fejére szabályos náci horogkereszt van tetoválva, pólóján valami sas feszít. Én is megdermedten állok, mikor elsétál előttünk. Ordít, egyre ordít. Most már értem, németül kiabálja: „- Te zsidó vagy! Te egy zsidó disznó vagy! Állj meg!”. A kalapos ember nyugodt hangon kiabál vissza már a mozgólépcső közeléből: „- Gyere! Gyere!”. A kopasz nekiiramodik, pár ugrással odaér a lépcső aljához. A kabátos addigra már átfúrja magát a tömegen, és szalad felfelé. A kopasz fennakad a tömegen, és dühödten lökdösi útjából az embereket, mire végez, az üldözöttet már nem látom, túl magasan jár a lépcsőn. A tetovált náci is észreveszi ezt, és dühében válogatás nélkül a sóbálvánnyá meredt emberek arcába üvölt artikulálatlanul.

A többit nem vártam meg. Befutott a metrónk, és nem bámészkodtam tovább; mindenesetre azt láttam, hogy a kocsink igen zsúfolt lett, és hallottam a döbbenet csendjét.


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek