El kell indulnunk, ha azt akarjuk, hogy megtörténjen velünk az életünk
Hogyan ábrázolják az irodalmi művek és a képzőművészeti alkotások a zsidóság Egyiptomból való kivonulását? Miképpen képződött le a művészetben a Tízparancsolat első parancsa? A Lakásszeminárium Extra első rendezvényén Halász Rita írót és Visy Beatrix irodalomtörténészt hallhattuk.
– Folyamatosan keressük azokat az új megjelenési formákat, amelyek segítségével a zsidó hagyományt, az ősi tudáskincset a legmodernebb, XXI. századi eszközökkel tudjuk közvetíteni és átadni. Ez az egyik oka annak, hogy a Lakásszemináriumot a JCC Budapest – Bálint Ház a „virtuális falai” közé fogadta. A másik ok személyes jellegű: amikor 2018-ban tudomást szereztem Halász Rita és Visy Beatrix kezdeményezéséről, elhatároztam, hogy ott leszek a rendezvényeiken, de sajnos úgy alakult az életem, hogy soha, de tényleg soha egyetlen Lakásszemináriumra sem tudtam elmenni. A karanténban jött az ötlet, hogy ha már nem tudtam ott lenni, akkor meghívom őket hozzánk – e szavakkal vezette be Somogyi Zsófia, JCC Budapest – Bálint Ház munkatársa az intézmény új előadás-sorozatát, amely a Lakásszeminárium Extra: Kőbe vésve címet kapta.
A Lakásszemináriumot Halász Rita író és Visy Beatrix irodalomtörténész azzal a céllal találta ki, hogy otthonos, baráti hangulatban teremtsenek alkalmakat művészetről való együttgondolkodásra és beszélgetésekre. A JCC Budapest – Bálint Ház és a Lakásszeminárium közös programsorozata a bibliai Tízparancsolatnak az irodalomban és a képzőművészetben való megjelenési formáit dolgozza föl tíz részben. Az első internetes előadás így az első parancsolatról szól, amely magyar fordításban így hangzik: „Én, az ÚR vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről”.
VISY BEATRIX: MEGSZABADULÁSTÖRTÉNETEK AZ IRODALOMBAN
– Mózes alakja a reneszánszig és a barokk koráig nemigen tűnik föl a nem zsidó irodalomban, de attól kezdve a figurája nagyon sok művet megihletett. A szerzők igazából a Bibliából kiolvasható élettörténetére, a titokzatos származására, az ifjúkorára, a hercegi neveltetésére, vagyis azokra az érdekesebb elemekre fókuszáltak, amelyekből manapság Disney-filmeket lehetne készíteni – mondta előadásában Visy Beatrix.
Visy Beatrix (Fotó: Kardos Dániel)
Az irodalomtörténész szerint a XIX. századra tehető az az időszak, amikor Mózes személyiségének és tevékenységének jelentősége, nagysága kiteljesedik az irodalomban, azon belül a XIX. századi romantikában. Miért akkor? Mert – mint kifejtette – ez a korszak a népek nemzetté válásának és nemzeti függetlenedésének periódusa, márpedig ezeknek a törekvéseknek Mózes magától értetődő módon válhatott a példaképévé. E társadalmi mozgások hatására sok alkotó talált rá a zsidó népet a szabadságba kivezető Mózes alakjára, hiszen az önálló nemzetté válás előképét tudták általa felmutatni. Az új haza megtalálásának története így vált elő- és példaképpé – mondta Visy Beatrix.
A XIX. századi romantika Mózessel kapcsolatos alkotásai két főbb csoportra oszthatók: a művek egyik része az egyiptomi előkelő identitását levetkőző és zsidó népvezérré változó Mózesre koncentrált, így erős politikai és társadalmi töltetet adott a figurának; míg az alkotások másik része elsősorban azt a gondolatot domborította ki, hogy Mózes egyúttal lelki vezető is, azaz nem csak a politikai szabadság harcosa, hanem a népi identitás megteremtésében is központi szerepe van.
A XX. századi világirodalomból többek között John Steinbeck Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath) című regényét emelte ki, amelynek hősei, a világválság nyugatra vándorló menekültjei és károsultjai sok tekintetben azonosíthatók a szabadság földje felé vándorló bibliai zsidókkal.
Ami a magyar irodalmat illeti, nálunk a reformkor költészetében, a zsidó kiválasztottság fogalmát magába építő nemzeti öntudat kifejezési formáiban tűnik fel Mózes alakja – tudtuk meg az előadótól. Mózes és a zsidó nép szabadságtörekvésének motívumát használta Petőfi Sándor A XIX. század költői című versében, míg Madách Imre a Mózes című, a mai magyar fülnek már kissé idegenül hangzó drámájában Mózes és a zsidó nép között zajló konfliktusokra fókuszált. (Ez utóbbiról bővebben ide kattintva olvashatnak.) Visy Beatrix kitért a mű utóéletére is: mint megemlítette, Keresztury Dezső 1966-ban jelentősen átdolgozta Madách szövegét, majd az új verziót a Nemzeti Színház vitte színpadra, ami az akkor tabunak számító 1956-os forradalom után egy évtizeddel sajátos értelmezést nyert.
A modern kortárs irodalomból a témát illetően figyelemre méltó Gyurkovics Tamás Migrén című, nagyszerű regénye. A zsidóság rabszolgasorból való kiszabadulásával azért állítható párhuzamba, mert – mint Visy Beatrix kifejtette – a regény alapvetően megszabadulástörténet. Főhőse egy Spielmann Ernő nevű, magyar származású, Izraelben élő zsidó, aki Auschwitzban Mengele alatt tevékenykedett ikrek kápójaként. Spielmann nem akar emlékezni a vészkorszakban elkövetett tetteire, mert a saját szemében bűnösnek érzi magát – miközben hős, hiszen emberéleteket mentett meg a haláltól. Gyurkovics Tamás kiváló regénye voltaképpen lelki utazás a bűn szolgaságából a felelős számvetés szabadságába, a mű a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műve.
HALÁSZ RITA: EGY MOZDULATTAL A JÖVŐ FELÉ
Halász Rita igen alapos és átfogó előadást tartott arról, hogy Mózes alakja és a szabadság felé tartó zsidóság motívuma mikortól és hogyan jelenik meg az ábrázoló művészetben. Elsőként a Szíriában található dura europos-i zsinagóga freskóit említette, amelyek önálló képzőművészeti narratíva szerint értelmezik az Egyiptomból való kivonulást. Olyan hatást keltenek, mintha egy mai képregényt néznénk. Megjelenik a falfestményeken a nyitott kapunak, mint a szabadságnak a szimbóluma, sőt, látunk két, az Örökkévalónak tulajdonítható kezet is, amit ugyancsak szimbolikusnak kell tartani, hiszen a zsidó kultúrában az Örökkévaló testi ábrázolása (a kereszténységgel ellentétben) nem megengedett.Halász Rita az előadásában kitért Mózesnek a különböző szarvakkal való ábrázolására is, ennek kapcsán felhívta a figyelmet Földváry Miklós Istvánnak a témával kapcsolatos tanulmányára.
Halász Rita (Fotó: Szarka Zoltán/Lakásszeminárium Facebook)
Az előadó megemlítette a Kaufmann Gyűjtemény 14. századi, Kaufmann haggada néven elhíresült művét is, amelynek kapcsán szóba hozta az ábrázolás azon sajátosságát, hogy az egyes bibliai jelenségeket szó szerinti megfeleléssel adja vissza, így a zsidó nép előtt járó isteni „oszlop” valóban úgy néz ki, mint egy antik ókori épületoszlop. Ennél is jellegzetesebb, hogy a mű a saját keletkezési korának megfelelően, vagyis az akkor „up-to-date” viselet szerint ábrázolja a szereplőket, Egyiptom fáraója is úgy néz ki, mint egy középkori király. Ez a technika nyilvánvalóan arra adott lehetőséget, hogy a korabeli néző könnyebben értelmezhesse a biblikus jeleneteket – Halász Rita ebből a szempontból irányította a hallgatóság figyelmét Agnolo Bronzino XVI. századi művész Átkelés a Vörös-tengeren című művére, amelynek szereplőiben a festő a saját kortársait, köztük a megrendelőit festette meg.
Agnolo Bronzino: Átkelés a Vörös-tengeren
Ott látjuk a firenzei falfestményen Cosimo Medicit, valamint a freskó festésekor éppen viselős állapotban lévő Toledói Eleonórát. Az alkotás egyik legérdekesebb gondolati magva az, hogy a jövőbe vetett, megingathatatlan reményt a festő az említett Toledói Eleonóra és Cosimo Medici közös gyermekében, a képen szép és fiatal fiúként megfestett „jövőben” ábrázolja – mondta Halász Rita. A Mózesként beállított Cosimo Medici ráadásul éppen olyan kéztartással mutat rá a fiára (vagyis az eljövendő világra), miképpen a Michelangelo által megfestett Úr mutat rá Ádámra a sixtusi kápolnában.
David Roberts festménye
A kivonulás emlékezetes ábrázolásai közül az előadó megemlítette David Roberts-től A zsidók elhagyják Egyiptomot (The Israelites leaving Egypt) című, grandiózus olajfestményt, amely Halász Rita értelmezése szerint azt a drámai pillanatot sűríti össze, amely a rabságot jelentő, a monumentális épületekkel is fenyegető hatást keltő hatalom, valamint a szabadságot jelképező, indulásra kész tömeg között feszül. Mintha csak Voltaire azon megjegyzésének a képi lenyomatát látnánk, hogy a piramisok a rabszolgaság emlékművei – tette hozzá. A kép azt a gondolatot is átadja a nézőnek, hogy ha a hatalom legitimitását a nép adja, akkor ezt a legitimitást a nép bármikor meg is tudja vonni – egyszerűen azzal az aktussal, hogy felkel és továbbáll. Ezen a festményen tehát Mózes és a fáraó alakja már szinte láthatatlanul jelentéktelen, a figurájuk, a személyük eltörpül a nép nagysága, tömege és ereje mellett.
Barnaby Furnas: A Red Sea sorozatból
A kortárs alkotások közül Halász Rita két alkotót mutatott be: az egyik az amerikai Barnaby Furnas, aki Vörös-tenger (Red Sea) címmel festett egy lenyűgözően nagy hatást keltő, erőteljes gesztusokkal operáló, szinte minimalista sorozatot (ebből láthatnak egyet címlapképünkön). Mint mondta, Furnas esetében már annak vagyunk szemtanúi, hogy megszűnt a narratíva és eltűntek az emberi szereplők is, egyedül a „tengert” látjuk, és ha a festő nem adott volna címet a sorozatnak, talán eszünkbe sem jutna, hogy egy bibliai eseményről van szó. Felhívta a figyelmet a perspektívára: mintha a fejünk fölött csapnának össze a hullámok, holott a bibliai narratíva szerint ennek éppen az ellenkezője történik: szétválik a víz a szabadulni vágyás érvénye előtt.
A másik kortárs alkotó Mátrai Erik, aki videóinstallációt tervezett a kivonulásról. A mű megtekinthető volt annak idején Szombathelyen, a budapesti Műcsarnokban, majd a még felújítás előtt álló budapesti Rumbach utcai zsinagógában is a pészach-hoz kapcsolódóan (ez utóbbit a Bálint Ház szervezte). A szakrális helyszín, a zsinagóga akkor még törmelékes tere különös és sajátos hatást kölcsönzött az alkotásnak. Halász Rita szerint ez a videoinstalláció azt a kérdést feszegeti, hogy mitől lesz mű a mű – ebben az esetben ugyanis csak úgy „történt meg” az alkotás, ha a néző átment a szétválasztott tengert imitáló kivetítők előtt. Mint fogalmazott, a mű ezzel azt a pészachi üzenetet sugallta: nem elég belehelyezkednünk az adott világba, meg is kell tennünk a kezdő lépéseket ahhoz, hogy megtörténhessenek velünk a dolgok.
Mátrai Erik műve
HALÁSZ RITA 1980-ban született Budapesten. Író, művészettörténész, tanár. A Szépművészeti Múzeum munkatársa. Első regénye Mély levegő címmel 2020 októberében jelent meg a Jelenkor Kiadónál.
VISY BEATRIX PhD, (1974, Budapest) irodalomtörténész, kritikus, esztéta. Fő kutatási területei a Nyugat kora, Babits költészete és Az európai irodalom története című munkája, valamint a fotó narratív esztétikája a 20. századi kortárs magyar prózában.
