Elul hónap 7-e van, a Dohány utcai zsinagóga avatásának évfordulója
A zsidó időszámítás szerint ma, Elul hó 7-én van a budapesti Dohány utcai zsinagóga felavatásának évfordulója. Az épület a zsidó kulturális áttörés szimbóluma is volt egyben, felavatásakor korának legnagyobb zsidó imahelye, ahol az istentiszteleteket orgona és kórus kísérte és a rabbik magyarul prédikáltak – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár.
A Dohány utcai zsinagóga polgári naptár szerint 1854 és 1859 között épült Ludwig Förster tervei alapján, de a frigyszekrény a magyar romantikus építészet mestere, Feszl Frigyes érdeme. Helyszíne fontos a pesti zsidó közösségi emlékezetben: a zsinagóga melletti épületben született Theodor Herzl; majd itt épült meg a Magyar Zsidó Múzeum épülete – olvasható a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár mai Facebook-posztjában.
A zsinagóga nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja – olvashatjuk a zsinagóga honlapján. Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828–1903), aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán az említett Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét.
Fotó: Cultura.hu
A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A két hatalmas kupolás torony, a magas ablakok, az impozáns fülkék és az egyszerűen szépséges főoltár, nem véletlenül lett Európában is híres. Méreteit tekintve a világon a második helyen áll, míg Európában büszkén foglalja el az első helyet. A belső tér 1200 négyzetméter, tornyainak magassága 44 méter, a sík mennyezetű belső térben közel háromezer ember, a földszinten 1497 férfi, az emeleti karzatokon pedig 1472 női ülés található. A főhajó teljes fesztávolsága 12 méter, öntöttvas áthidalással épült.
(Címlapkép forrása: dohany-zsinagoga.hu)
