Emlékezzünk Wahrmann Mórra, az országgyűlés első zsidó képviselőjére
Ma, Kiszlév hó 8-án van a halálozási évfordulója Wahrmann Mórnak (1832-1892), a Pesti Izraelita Hitközség egykori elnökének. Toronyi Zsuzsa írásából megtudhatják, hogy 1869-ben lett a magyar országgyűlés első zsidó vallású képviselője, s haláláig, nyolc választási cikluson át képviselte a pesti Lipótvárost. 1872-ben másodmagával ő terjesztette be a Budapestet létrehozó, Pestet, Budát és Óbudát egyesítő törvényt.
Amint azt Toronyi Zsuzsa, a Mazsihisz fenntartásában működő Magyar Zsidó Múzeum és Leváltár igazgatója a mai Facebook-posztjában írja, Wahrmann Mór 1853-ban társalapítója volt a kereskedelmi érdekvédelemre szakosodott Pesti Lloyd Társulatnak, amely kiadta a Pester Lloyd című német nyelvű napilapot is.
Az 1860-as évek elején sorra publikálta cikkeit, amelyekben amellett érvelt, hogy a magyar gazdaságot függetleníteni kell Ausztriától. Az írások felkeltették Deák Ferenc érdeklődését. A „haza atyja” ugyanis az önálló magyar nemzetgazdaság megteremtésében nagy szerepet szánt a zsidó tőkének és vállalkozó kedvnek. Ezért az 1867-es kiegyezés és a zsidók egyenjogúsítása után felkérte Wahrmannt, hogy a választásokon a zsidó nagypolgárság fellegvárának számító pesti Lipótvárosban induljon.
Wahrmann Mór 1869-ben a magyar országgyűlés első zsidó vallású képviselője lett, s haláláig, nyolc választási cikluson át képviselte a pesti Lipótvárost. 1872-ben másodmagával ő terjesztette be a Budapestet létrehozó, Pestet, Budát és Óbudát egyesítő törvényt. Politikai karrierje az egész magyar zsidóság sikeres beilleszkedésének szimbólumává vált.
Wahrmann Mór (Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
1882-ben, a tiszaeszlári vérvádat követő nyáron Wahrmann súlyosan összeszólalkozott képviselőtársával, a politikai antiszemitizmust hirdető Istóczy Győzővel. A dolog addig fajult, hogy Istóczy megütötte Wahrmannt, s a korszellem értelmében ez becsületbeli ügy volt, amit párbajjal volt szokás rendezni. A rövidlátó, köpcös Wahrmann céllövő leckéket vett, végrendelkezett, a közvélemény lázban égett – aztán a párbaj sérülésmentesen ért véget.
Wahrmann Mór fiatalon, 1892. november 26-án, (Kiszlév 8-án) mindössze hatvan évesen hunyt el Budapesten.
Toronyi Zsuzsa teljes bejegyzése ide kattintva olvasható.
(Címlapképünkön: Wahrmann Mór a képviselőház elnöki székénél Jókai Mór mellett. Fametszet a Vasárnapi Ujságból. Jankó János rajza nyomán, 1892)
