Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Emlékművet állítottak az 1972-es müncheni olimpián történt túszdráma áldozatainak

sdasdsadx

Emlékművet állítottak szerdán Münchenben az 1972-es nyári olimpián palesztin terroristák által meggyilkolt izraeli sportolók tiszteletére.


A müncheni olimpiai parkban kialakított emlékhely felavatásán részt vett Frank-Walter Steinmeier német és Reuven Rivlin izraeli államfő, Horst Seehofer bajor kormányfő és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke.

A német államfő beszédében hangsúlyozta, hogy a 45 éve történt túszdrámáról minden németnek tudnia kell, azoknak is, akik más kultúrkörből érkeztek az országba és „németté akarnak válni”. Ők sem mondhatják, hogy „ez a ti történeteket, nem az enyém”. Aki német akar lenni, annak az ország minden vívmánya mellett a történelmi felelősségét is el kell fogadnia. Így azt is, hogy „Németország csak akkor találhat teljesen magára, ha a zsidók itt teljes mértékben biztonságban, teljes mértékben otthon vannak” – mondta Frank-Walter Steinmeier.

Hozzátette, hogy a müncheni olimpián ez nem teljesült, és az izraeli sportolók tragédiájáról „sokáig, túl sokáig” nem vett tudomást a német közvélemény.

Reuven Rivlin kiemelte, hogy még mindig vannak emberek, akik hősies tettként ünneplik a mészárlást, Izrael államnak és az áldozatok hozzátartozóinak pedig csaknem fél évszázadot kellett várnia arra, hogy a müncheni olimpiai parkban méltó emléket állítsanak a meggyilkolt sportolóknak. A túszdráma 45 év után is érvényes tanulságának azt nevezte, hogy „soha nem szabad engedni a terrornak”.

Hozzátartozók egy csoportja évtizedek óta követeli a német államtól és a NOB-tól, hogy ápolják az áldozatok emlékét. Az ügy heves vitákhoz is vezetett, mert a NOB elzárkózott attól, hogy a nyári olimpiák nyitóünnepségén egyperces néma tiszteletadással emlékezzenek meg az áldozatokról. A hozzátartozók szerint a NOB a szervezet arab tagállamaira tekintettel zárkózott el a követeléstől.

Az emlékhely létrehozásának legfőbb szószólója, Ankie Spitzer – az egyik áldozat, André Spitzer, az izraeli kardvívó-válogatott edzőjének özvegye – a német hatóságokat is élesen bírálta beszédében. Felidézte: a „fölényeskedő és hozzá nem értő” német hatóságok a túszdráma után az olimpiai játékok folytatását tartották a legfontosabban, és igyekeztek leplezni az ügyben elkövetett súlyos hibáikat.

Később még azt is a fejükhöz vágták, hogy az izraeli sportolók „hurcolták be a terrort Németországba”, de a hozzátartozók a sérelmek és a fájdalom ellenére kitartottak, és 45 év múlva elérték céljukat – mondta Ankie Spitzer.

A Fekete Szeptember nevű palesztin terrorista csoport 1972. szeptember 5-én hajtott végre merényletet a müncheni olimpiai parkban. Két izraeli sportolót lelőttek, kilencet túszul ejtettek és elbarikádozták magukat. A terrorelhárításban tapasztalatlan német hatóságok túszmentő akciója nem sikerült, a rosszul kivitelezett művelet végére meghalt valamennyi sportoló, öt terrorista és egy német rendőr. A túszdráma után – a modern olimpiák történetében első alkalommal – a játékokat egy napra felfüggesztették. (MTI)


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek