Érdekli-e az időjárást a Tóra? Trendi ókor és klímaváltozás – Jó szombatot!
Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma este 7 óra 45 perckor köszönt be hozzánk, a Királynő holnap este 8 óra 58 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. Ezen a héten a Behár-Behukotáj hetiszakaszokat olvassuk. Mindenkinek jó szombatot!
A kérdésre, hogy érdekli-e az időjárást a Tóra, mármint a Tóra törvényeinek a megtartása, a szöveg maga egyértelmű igennel felel: „Ha a törvényeim szerint jártok és parancsolataimat megőrzitek és megteszitek azokat, akkor megadom esőiteket az ő idejükben és a föld megadja termését, a mező fája megadja gyümölcsét.” (Mózes III, 26, 4).
Ilyenkor szoktuk kissé zavarban érezni magunkat, mert bár az Örökkévaló Ég és Föld és az időjárás alkotója, a világról úgy tudjuk, hogy nem így rendezték be. Nem attól függ, lesz-e eső, lesz-e termés, hogy eszünk-e disznóhúst vagy harcsát (amit szintén tilos enni), a mi jámborságunk és az időjárás nyilvánvalóan függetlenek egymástól, mást feltételezni mágikus gondolkodás, ami nem csak a józan belátástól, de a zsidóság főáramától is idegen, a Tóra elutasítja a mágiát.
Akkor mi ez az összefüggés, amely még Izrael hitvallásában, a Smá Jiszráélben is megjelenik az istenfélelem és a klimatikus viszonyok között? Ha a kortárs világ egyik legfontosabb beszédtémájára, a klímaváltozás fenyegetésére gondolunk, ezek a kellemetlenül avítt, ókori megfontolások hirtelen nagyon is aktuálissá lesznek (azért nem szerencsés talán klímakatasztrófát írni, mert az ijesztgetés és hiszterizálás haszontalan és nem is rokonszenves verbális stratégiák).
A viselkedésünk, a felelősségünk mértéke és a világ, a klíma állapota között közvetlen összefüggés tűnik lenni: már az ókori szövegből is nyilvánvaló, hogy az eső például nincs tekintettel államhatárokra, tehát Izrael népének jutalma könnyen túlterjedhet Izrael földjén, a szomszédoknak is juthat a mi esőnkből, a zsidó hagyomány össze is köti ezt az ígéretet az Ábrahámnak adott ígérettel, hogy ő és gyermekei áldássá lesznek a föld minden családja számára, hívja fel a figyelmet Daniel Nevins, a New York-i Jewish Theological Seminary oktatója. Ez is fokozottan érvényesnek tűnik ma, amikor minden károkozás sokkal nagyobb kiterjedésűvé válhat, mint akkor, amikor a Tóra született.
Jól ismert elgondolása a zsidó szövegértelmezés hagyományának, hogy a Tóra igazságainak egy része a telő idő során mutatkozik csak meg, tárható fel, minden nemzedéknek fel kell fedeznie a maga Tóráját, amely már a Szináj-hegyi kinyilatkoztatás óta éppen és egyedül rájuk vár. Ránk, talán, többek között, ez a belátás is, hogy a klímaváltozás ellenében sem árt betartanunk az Örökkévaló törvényeit.
Jó szombatot!
