Fák újéve a Scheiberben: országos program lehet belőle
Különleges módon emlékeztek meg ma a fák újévéről a budapesti Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskolában, ahol különböző erdészeti társaságok tartottak interaktív bemutatót az erdők élővilágáról. Ha a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával megvalósult modell beválik, akkor országos akció lehet belőle a következő évek tu bisváti ünnepein.
Ma reggelre beköltöztek az erdők a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola aulájába: a gyerekeket érdekes természeti kincsekkel megrakott tárlók fogadták, amelyek között volt faaprítékkal megrakott és belenyúlkálásra biztató „kincses láda” Egy akvárium élő csigákkal és különböző vízi rovarokkal, „gyűjtögető” játék az ehető és mérgező növények megkülönböztetésére, valamint egy „dézsmáló” és „körforgó”, amely játékos formában tudósított egy erdei vadalmafa életének egy éves ciklusáról. A kezdeményezés a Mazsihisz berkeiben született, és Földművelésügyi Minisztérium (FM) támogatásával valósult meg.
scheiberdo_1.jpg
A rendezvényen részt vett Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Verő Tamás főrabbi, a Frankel zsinagóga rabbija, valamint Nagy István, az FM parlamenti államtitkára. Heisler András a köszöntőjében fölhívta a figyelmet arra: habár a zsidóság jelentős része ma már nagyvárosokban él, korábban, két évezreddel ezelőtt a zsidók mezőgazdaságból éltek, így életük elválaszthatatlanul kötődött a természethez. Ez a magyarázata annak, hogy maga a Tóra szabályozta a mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységek idejét és módját. Heisler András kitért arra: a Tóra a termőföld ciklikus pihentetésére vonatkozó előírásokkal nem csak környezettudatosságra nevelte a zsidókat, de morális útmutatót is adott, aminek egyik legemberségesebb példája, hogy az aratáskor lehullott termést a gazdáknak ott kellett hagyniuk a nélkülözők, a szűkölködők javára. Mint mondta: ez a tórai szabályozás a mai modern szociális gondoskodás kétezer évvel ezelőtti, ősi formája. Heisler András emlékeztetett rá, hogy a törvény szerint zsidó ember gyümölcsfát nem vághatott ki, sőt, az ültetés első éveiben a termést sem fogyaszthatták el, azaz ebben a – természet iránt megnyilvánuló – mérhetetlen tiszteletben gyökerezik a tu bisvát ünnepe.
Minden zsidónak megvan a maga rabbija, de nem minden zsidónak van erdész sógora – ezzel a bon mot-val vezette be Heisler András a beszéde magánéleti vonatkozású részét. Mint azt az elnök elmesélte: erdész sógorának köszönheti az ország erdeiben tett barangolásait, s neki köszönheti azt is, hogy erdei sétáik során olyan rejtett szépségekre hívta föl a figyelmét, amelyeket egyébként soha nem láthatott volna. Mint mondta: a természet iránti elkötelezettségük az oka, hogy az erdészek az ő szemében „az erdők rabbijai”, akik éppen úgy ismerik a fák, ahogyan a rabbik a Tóra törvényeit.
scheiberdo_3.jpg
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében úgy fogalmazott: az volt a szándékuk, hogy a Scheiber iskolásainak erdei kincseket hozzanak el, pontosabban szólva megmutassák az ezekhez a kincsekhez vezető utat. Mint mondta, Magyarország kétmillió hektárnyi erdőterületén óriási értékek rejtőznek, és ezek megismeréséhez azt a szemléletmódot kell elsajátítani, hogy az emberek „meglássák a fáktól az erdőt”. Nagy István fölhívta a figyelmet a rendezvény különleges voltára: mint mondta, a Scheiber diákjain múlik, hogy lesz-e folytatása ennek a kezdeményezésnek, mert a mostani tapasztalatok alapján lehet majd eldönteni, hogy érdemes-e ezt a programot országosan is kiterjeszteni.
K. Zs.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
