Felfedezés: Asterix, a gall is zsidó volt
A párizsi zsidó művészeti és történeti múzeum nemrég megnyílt kiállítása bemutatja az Asterix, a gall íróját, a lengyel zsidó emigránsoktól származó, Buenos Airesben felnövő, New Yorkban is élő René Goscinnyt.
A nevetésen túl, ez a címe a kiállításnak, amely a világ egyik legnépszerűbb képregénye, az Asterix, a gall szerzőjét mutatja be. A képregény a francia nacionalizmus egyik büszkesége, egy kis gall faluról szól, amelynek hősei eredményesen szegülnek ellene Róma hatalmának, megőrzik önállóságukat. Róma ellen a zsidók is igen bátran harcoltak és csak nagy nehézségek árán sikerült őket levernie a birodalomnak, igaz, a felkelések ára irtózatos volt. Ez azonban még nem kötné össze igazán Asterixet, Obelixet és a többi gall harcost a zsidókkal, ennél közelebbi a rokonság. Az, hogy Asterix kitalálója maga is egy zsidó képregény volt, René Goscinny, aki emigráns lengyel zsidók gyerekeként született Párizsban 1926-ban. Neki köszönhetjük a képregény sorozat harsány és közben mégis kifinomult humorát, a francia humor talán legnagyobb nemzetközi exporttermékét. A kiállítás azt mutatja be, hogyan békítette ki a nagy zsidó képregény szerző a magas kultúrát a tömegkultúrával.
Goscinny rövid, de kárpótlásként kalandos élete során élt Észak és Dél-Amerikában is, volt otthon Buenos Airesben gyerekként és New Yorkban felnőttként és szépen tanúsítja az élete, hogy az emigránsok milyen jót tudnak tenni a nemzeti kultúráknak.
René Goscinny jámbor, istenfélő zsidónak bizonyult, annyiban mindenképp, hogy végrendelete Franciaország főrabbinátusára rendelte hagyni vagyona nagy részét. Sajátos humorára vall, hogy az orvosánál halt meg vizsgálat közben, azzal rontotta csak el az általános jókedvet, hogy ezt a viccét már 51 éves korában elsütötte. Asterix, Lucky Luke és a kis Nicolas, akiknek szintén hozzátett ezt-azt az életükhöz, túlélik őt. A képregény szerzők korán halnak, a képregény figurák viszont nem halnak meg soha.
Mindenhol ott vagyunk, minden gall mesefaluban és mindig mi győzzük le a legyőzhetetlen Rómát. Legeslegvégül mindig a kicsik győznek. A kiállítás márciusig látható, vigyázó szemetek Párizsra vessétek.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
