Figyelem, ma félnapos böjt van, olvassunk Tórát és mondjunk Káddist
A zsidó vallás hagyományai és előírásai szerint ma kora hajnaltól evési és ivási tilalmat tartunk kora hajnaltól a csillagok feljöveteléig, reggel és este pedig Tórát olvasunk. Mintegy 2500 éve Nebukadneccar babiloni király seregével e napok érkezett meg Jeruzsálem falai alá. Tévét tizedikét az izraeli főrabbinátus „Táánit ciburnak”, általános böjtnapnak hirdette meg a holokauszt emlékére, a meggyilkoltak emlékére ma mondjunk Káddist.
Tévét tizedikét több félnapos böjt is megelőzi közvetlenül, s mivel több napon át sorozatosan nem szabad éhezni, bölcseink egy napba sűrítették az emlékezéseket.
Ma tehát nem csak annak emlékére böjtölünk, hogy Babilon királya ostrom alá vette a szent várost, s ennek következtében két és fél év múlva Jeruzsálem elesett, s a Szentély elpusztult. (A zsidó naptárban négy böjtnappal emlékezünk Jeruzsálem elestére és a Szentély pusztulására: Tisri harmadikán, Tévét tizedikén, Támuz tizenhetedikén és Áv hó kilencedikén. Az első három félnapos, az utolsó azonban teljes, 25 órán át tartó , szigorú böjt.)
Ma böjtölünk annak emlékezetésre is, hogy Tévét nyolcadikán fejezték be a Tánách görög fordítását. Régen a héber Biblia h idegen nyelvekre való fordítása a Tóra megszentségtelenítését, meggyalázását jelentette, súlyos bűn volt Izrael számára, hasonló, mint az aranyborjú bűne.
Tévét kilencedike a Babilóniából való visszatérés vezetője, Ezra írnok és és munkatársa, Nehemja halálának napja. Aki ma böjtöl, az vegye figyelembe az összes fölsorolt eseményt.
Ne feledjük, hogy az 1950-es évektől Tévét tizedikét az izraeli főrabbinátus „Táánit ciburnak”, azaz általános böjtnapnak hirdette meg a holokauszt emlékére, így e napon Káddist mondunk a meggyilkoltak emlékére.
