Gazdag és tartalmas nyári számmal jött ki a Szombat
Bőséges olvasnivalót kíván a nyárra a Szombat zsidó politikai és kulturális folyóirat legfrissebb száma. Olvashatnak egy-egy interjút Spiró György íróval és Dombi Gábor doktorandusszal, egy megemlékezést Schweitzer József főrabbiról a fia tollából, zsidó témájú regényekről szóló recenziókat Götz Esztertől, valamint összeállítást a hetven évvel ezelőtt történt, zsidókat is nagy számban érintő kitelepítésekről.
Most egy olyan lapszemlét írunk, amely annyiban rendhagyó, hogy voltaképpen egyetlen cikket sem hagy ki az ajánlásból – aminek az az oka, hogy a Szombat legfrissebb, nyári száma rendkívül tartalmasra sikerült.
A lap Gadó János remek helyzetelemzésével indít Gázai háború címmel, az írás fókuszában az új formában és új felületeken jelentkező zsidógyűlölet és Izrael-ellenesség. A cikk arra világít rá, hogy némileg meglepő módon balos-liberális online sajtótermékekben is megjelent a leplezetlen Izrael-ellenesség, ami újra indokolttá teszi a kérdést: hol van a határ az antiszemitizmus és az Izrael-bírálat között?
A Szombat kiemelten foglalkozik a hetven éve, 1951 nyarán kezdődött kitelepítésekkel, amelyek átlagon felüli arányban érintették a fővárosi zsidóságot. Ebben az összeállításban Novák Attila: A testőrparancsnok és a hitközségi elnök címmel írt cikket Stöckler Lajos (a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, valamint a Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke) és vitéz csíktaplóczai Lázár Károly (a Magyar Királyi Testőrség volt parancsnoka) családjának kapcsolatáról. A kitelepített Lázár család a hitközség elnökéhez fordult segítségért egy magánlevélben, ami szemléletes kordokumentuma annak, hogy – mint Novák fogalmaz – „most” a zsidók vannak olyan uralmi pozícióban, hogy segíthetnek.
Az összeállításban Kovács András: A kitelepítések és a hitközségi politika címmel írt összefoglalót a témáról, ebből kiderül: 1951-ben minimum kétezer, de inkább háromezer lehetett a zsidó kitelepítettek száma, nem csoda hát, hogy nagy pánik tört ki a zsidóság körében. A források szerint – írja Kovács – a kitelepítettek egy részét (300-400 embert) a hitközség segélyezte, s közreműködött szeretetotthonban való elhelyezésükben is.
Ugyanebben a blokkban Gyarmati György: Kitelepítések Budapestről 1951 – A politikai őrségváltáshoz társított társadalmi-lakhatási diszkrimináció címmel írt anyagot, amiből megtudhatjuk: a Rákosi-éra a kitelepítések révén újabb 5300 fővárosi ingatlanra tette rá a kezét. Az „újraosztással” a hadsereg, az ÁVH és egyes minisztériumok dolgozói jártak jól, azaz a rendszer voltaképpen a saját kádereit, híveit jutalmazta a deportálások révén megszerzett ingatlanállománnyal.
A kitelepítések témájában Götz Eszter készített interjút Dombi Gáborral, az OR-ZSE doktoranduszával, akinek Osztályellenségek című tanulmánykötetét a Nemzeti Emlékezet Bizottsága adta ki. Götz a szerzőt többek között a holokauszt utáni magyar zsidóság javarészt megíratlan történetéről, a hatalom irracionalitásáról és a témával kapcsolatos, személyes motivációjáról kérdezte. Az interjút Schüttler Tamás: Döngölt padló című, szociografikus ihletetettségű, novellisztikus prózája követi, amely a Breuer család mezőtárkányi kitelepítésének történetét meséli el.
A lapszám egyik legérdekesebb cikke Várnai Pál interjúja Spiró György íróval, aki – szokása szerint – megint brillírozik interjúalanyként a „Híján vagyunk a gójoknak” című beszélgetés során. Az interjú a tavaly megjelent, Malaccal teljes éveink című esszékötetével kapcsolatban született, s megtudjuk belőle, hogy a Mester a könyvhétre új kötettel jelentkezik. A címe: Mikor szabad ölni?
A Szombat megemlékezik a hat éve elhunyt Schweitzer József főrabbiról, akiről a fia, Schweitzer Gábor írt családi elbeszélésekkel gazdagított, szép és méltó visszaemlékezést. A nyári lapszám Götz Eszter Együttállás című recenzió-blokkjával zárul, amelyben a szerző kortárs magyar regények kapcsán vizsgálja meg, hogy a kortárs magyar irodalom miként látja a zsidóságot irodalmi témaként. Az öt regényt fókuszba állító összeállításban többek között Gyurkovics Tamás, Szabó Stein Imre vagy Mezei Márk egy-egy művéről olvashatnak.
(A lap megjelenését támogatja: Amerikai Joint Magyarország; Mazsihisz; Mazsök; a mostani számot a Magyar Művészeti Akadémia is támogatta.)
