Gyász: Ruth Bader Ginsburg halálára
„A közjóért dolgozott fáradhatatlanul.” Egy mondatban így lehetne összefoglalni, hogy az Egyesült Államokban Ruth Bader Ginsburgot most miért gyászolja – politikai hovatartozástól függetenül – egy egész ország. A pénteken 87 éves korában elhunyt asszony eltökélt kisebbségvédő, feminista és emberjogi harcos volt, aki sokat tett azért, hogy ez a világ jobb hely legyen.
Joan Ruth Bader 1933-ban született Brooklynban kelet-európai gyökerű zsidó családban: édesanyja, Celia Amster már New Yorkban született, ám szülei lengyel bevándorlók voltak Krakkóból, míg édesapja, Nathan Bader Odesszából vándorolt be az Egyesült Államokba. Először a Cornell Egyetemen diplomázott, majd feleségül ment Martin D. Ginsburghoz, s immár családanyaként kezdett jogot tanulni a Harvardon.
Kezdettől fogva meghatározta pályáját, hogy elszánt emberjogi- és kisebbségvédő harcos volt, a kiszolgáltatottak képviselője, a női egyenjogúságért folytatott küzdelem egyik legfontosabb alakja. Nézetei képviseletére és érvényesítésére az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának – a voltaképpeni alkotmánybíróságnak – tagjaként nyílt országos visszhangot keltő lehetősége. 1993-ban, még Bill Clinton demokrata elnök jelölésére lett a bíróság tagja, és munkájának nagyrabecsülését mi sem jelzi jobban, hogy a pártpolitikailag kettészakadt, s a másik félre ellenségként tekintő országban most még a republikánusok is gyászolják őt.
A sors különös fintora, hogy a 87 évesen rákbetegségben meghalt Ruth Bader Ginsburg még halálában is politikai tényező lehet, a hatalmon lévő republikánusok számára ugyanis kulcskérdés, hogy kit és mikor jelölnek a megüresedett bírói posztra.
Ruth Bader Ginsburg temetése az Arlingtoni Nemzeti Temetőben (Arlington National Cemetery) lesz Washingtonban, az eddigi információk szerint család körben, a nyilvánosság kizárásával búcsúztatják.
Legyen neki könnyű a föld!
