Halálozási évforduló: Theodor Herzl, a modern Mózes
Ő is asszimilációpárti volt eleinte, tetszettek neki a zsidókat befogadó kultúrnépek, de később elvesztette hitét a beolvadás lehetőségében és ki akarta vezetni Európából a zsidókat. Abban is hasonlít Mózesre, hogy ő sem érkezett el az Ígéret Földjére, bár ő még távolról sem pillanthatta meg az új államot.
A cionizmus az európai zsidóság nemzeti mozgalma, a himnuszban is az szerepel, hogy keletre nézünk Cion felé, holott vannak zsidó közösségek, amelyek nem nyugatra élnek Izraeltől. A politikai cionizmus megalapítója a német kultúra gyermeke volt, vagyis öntudatos európai, a legelső európai kultúrnyelv és civilizáció neveltje. De volt benne elég történeti érzék ahhoz, hogy megsejtse (sokak szerint leginkább a Dreyfus-ügyből, többen viszont úgy gondolják, hogy inkább az antiszemita Karl Lueger bécsi polgármesterré választásából és népszerűségéből), az európai zsidóság történetének nagy korszaka a vége felé közeledik.
Feladta az elképzelést, hogy a kulturális asszimiláció sikeres lehet és meghirdette az Ősújország visszahódításának programját, ugyanakkor ezt még szinte Ázsiába, a Közel-Keletre kihelyezett Európának képzelte. Ez mutatkozik meg az Ősújország elképzelt világában. Ismert mondása, hogy ha akarjátok, nem mese, ezen az országon dolgozott, a valószínűtlen álom kézzelfoghatóvá tételén végig, amíg ideje adódott. Fiatalon halt meg, több mint 40 évvel a függetlenség kimondása előtt és még az idén 100 éves Balfour-nyilatkozatot megjelenését sem élte át. De neki volt igaza, nem volt mese, amiben élt.
Szeretik második Mózesként színre vinni és szellemes és kézenfekvő is az analógia. Theodor Herzl hitt a mesék, vagyis a politikai képzelet erejében. Bizonyítékunk van rá, hogy nem alap nélkül. Legyen áldás az emléke.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
