Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (120. rész) – Lakner bácsi
1939-ben, az első
két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési
Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a
fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára
létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március
19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott
lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.
E hasábokon
időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító
szereplők közül.
Ha egy igazi
reneszánsz embert keresünk a huszadik századi magyar színház és film világában,
akkor hamar ráakadhatunk Lakner Artúrra.
Egy 14 gyermekes
zsidó családban született 1893. április 7-én, Zólyomban. Katonáskodott, majd a
világháború után 1919-1924 között a Corvin-filmgyár gyártelepét vezette,
egyidejűleg külföldi burleszkfilmek (Chaplin, Harold Lloyd, Buster Keaton)
vígjátékainak feliratait fordította és írta át magyarra.
1925 végén kezdte
szervezni gyermekelőadásait vasárnap délelőttönként a Capitol moziban, az
Urániában, később a Royal Apolloban, amelyet „Lakner bácsi és inasa” címmel
hirdettek (az inas Lakner kisebbik lánya, Noémi volt).
1929
szeptemberében az újságok, közöttük az Újság a következő hírt tették közzé:
„Budapest
intelligens gyermekvilágának népszerű előadója, Lakner bácsi az idén állandó
gyermekszínházat nyit, az Új Színház elegáns kis helyiségében.”
Mindeközben
filmdramaturg, illetve 1925-től 1937-ig a Royal Apollo és társfilmszínházainak
igazgatója volt. Írt színdarabokat is. Zenés gyermekszíndarabjai főleg a
Vígszínházban kerültek bemutatásra, ahol 1930-1938 között tartott állandó
gyermekelőadásokat. 1935. november 3-án a Magyar Mozgóképszínházi és Filmipari
Tisztviselők Országos Szövetségének társelnöke lett.
Édes Mostoha című
gyermekoperettjéből 1935-ben filmet írt.
Ugyanezen évben a
kezdődő magyar szinkronok dramaturgja volt. A „Hófehérke és a hét törpe” című
Walt Disney-produkció törpéinek neveit is ő találta ki.
1936-ban, annak
okán, hogy 10 éve tartja gyermekelőadásait, hosszú interjút adott az Újságnak.
Ebből az interjúból egy rövid idézet: „… sohasem
feledkezem meg arról sem, hogy minden darabomban erkölcsi tendenciák is
legyenek. Hazaszeretet, jótékonyság, szolidaritás, kötelességtudás,
anyaszeretet – mindezt azonban észrevétlenül, ezüstpapírban csomagolva nyújtom
át nekik, mert a gyerek nem szereti, ha nagyképűen tanítják.”
A Színészkamara a
megalakulásakor, 1938 végén nem vette fel a tagjai közé. Filmdramaturgként –
még egy darabig – tovább dolgozhatott, ami együtt járt a szélsőjobboldali sajtó
ismétlődő támadásával.
Lakner bácsi
gyermekelőadásai 1942-1944-ben a Goldmark-teremben folytatódtak. Az OMIKE
Művészakcióban egymás után mutatták be a Hamupipőkét, a Kis csavargót, az Édes
mostohát. Született tőle egy új felnőtt operett is Vera vagy Veronika címmel.
1944-ben be
kellett vonulnia a Rökk Szilárd utcai, a Rabbiképző épületében berendezett
gyűjtőközpontba. Orvosoktól próbált igazolást szerezni, hogy a szíve nem
egészséges, de ez nem járt sikerrel. Az utolsó hír róla Kecskemétről érkezett,
amikor a marhavagonba való beszállásra vártak a pályaudvaron, és ott is a sínek
mellett az időt kihasználva, az elhurcolásra váró gyerekeknek játszott. Ezután
Németországba deportálták, ahol nyoma veszett.
.jpg%7C800x3000xrated_%5D)
A budapesti
központi járásbíróság 1945. március 15-ei dátummal holttá nyilvánította
Lakner Artúr
életének akárcsak vázlatos bemutatásakor sem lehet kihagyni azokat a
gyermekszínészeket, akikből azután a magyar színjátszás jelentős szereplőivé
váltak. Az itteni felsorolás csupán egy részük nevét tartalmazza: Ruttkai Éva,
Galambos Erzsi, Harkányi Endre, Lakatos Gabi, Pápai Erzsi, Pécsi Gizi, Vadas
Zsuzsa, Zsolnay Hédi, Kishegyi Árpád, Kalmár Tibor, Ruttkai Ottó.
Képek:
1.) Portré
2.) Lakner bácsi és a
kisinas. gyermekirodalom.hu
3.) Filmplakát
imdb.com
4.) Csoportkép.
Fortepan. Lakner bácsi színházának születésnapja 1935-ben Kati a legfelső
sorban balra, mellette Igaz Lucy, elöl, Puskás Tibor ölelésében Pécsi Gizi és
Ruttkai Éva. Középen a névadó Ráth Kató gyerekkorának meghatározó éveit
töltötte a színházban. Az újságkivágások és színlapok szerint nem kapott nagy
szerepeket, nem érhetett Ruttkai Éva vagy az akkori másik gyereksztár, Váradi
Kató nyomába
5.) Portré.
discogs.com
