Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (55. rész) – Elek Zsuzsa
1939-ben, az első
két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési
Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a
fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára
létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március
19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott
lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.
E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.
A Szentesi Napló 1940. október 1-én nagybetűs címmel közölt egy „szenzációs” hírt: „Elek Zsuzsa színinövendék öngyilkosságot kísérelt meg Budapesten.” A hír közlését ezen a helyen az tette érthetővé, hogy Elek Zsuzsa Szentesen született 1922-ben. Az öngyilkossági kísérletről – amelynek oka a Színművészeti Kamaránál tett vizsga sikertelensége volt – másnap vallott ugyanitt a művésznő:
„Nem bántam meg az öngyilkosságot. Elbuktam a vizsgán, most egy évig várhatok és én már 19 éves elmúltam. Nincs pénzem házbérre sem. Semmim sincsen. Még csak reményem sem a jövőre…”
Elek Zsuzsa korábban Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt és az 1937-es vizsga-előadást követően azonnal leszerződtette a Teréz körúti Színpad. Két hónap múlva az évadnyitó műsort ismertetve a Pesti Napló így dicsérte az ifjú színésznőt: „… feltűnt a színház új tagja, Elek Zsuzsa, friss fiatalságával és tehetségével”.
A Teréz körúti Színpadon játszott a következő évben is, vidám műsorok, kabaré előadások sikeres szereplője volt. Erre utaltak a korabeli lapok rövid kis kritikái, példaként: Esti Kurir, 1938. április: „… Elek Zsuzsa játszik sikerrel érdekes és gazdag szerepet”, Újság , 1938. május: „az egyre fejlődő, igen ügyes Elek Zsuzsa.
1938 nyarán egy furcsa közjátékról tudósított a 8 órai újság . Egy angol artista impresszárió felfigyelt az egyik pesti strandon arra a jelenet-sorozatra, amelyben Elek Zsuzsa (aki úszásban ifjúsági bajnokságot is nyert) „társaságát a víz alatti mutatványaival szórakoztatta. Szteppelt a medence fenekén, klasszikus táncokat lejtett és drámai jeleneteket rögtönzött egymagában.” Az ügynöknek tetszett a szám és szerződést kínált londoni turnéra. Ha pontosak voltak is az újság értesülései, az elképzelés nem valósult meg.
1938 decemberében a Szentesi
Napló tudósított arról, hogy Elek Zsuzsát nem vették fel a Kamarába. Így 1939-ben és 1940-ben már nem a színházi hírek adtak hírt Elek Zsuzsáról, „csupán” előadóestek hírei, így például a Pesti Izraelita Hitközség ifjúsági csoportjai által rendezettek szereplőjeként lehetett olvasni róla. Megkezdődtek fellépései az OMIKE Művészakcióban is. A Kamarai felvételi vizsga sikertelenségét követte később, 1940 őszén az említett öngyilkossági kísérlet. Kimaradt egy év a híradásokból, az első új hír 1941. decemberi keltezésű, amikor a Népszava előzetesen egy 1942. januári Zsolt Béla-matiné szereplői között tüntette fel a nevét.
Az OMIKE Művészakció vidám előadásain 1942-43-ban folyamatosan fellépett. 1943-ban részt vett – dizőzként – az újonnan nyílt Kamara Varieté műsoraiban is.
A háború után, 1945 végén a Vidám Varieté színpadán lépett fel, majd következett a Kamara Varieté 1946-ban.
Ezekből az évekből beszélni kell második házasságáról, annak sajátos körülményei miatt. Így számolt be erről A Reggel 1948 áprilisában:
„A HÉT HÁZASSÁGI HÍRE: Nádassy László, a népszerű kabarészerző szerdán veszi feleségül Elek Zsuzsát, az ifjú bronzhajú színésznőt, aki két esztendővel ezelőtt még Nádassy
– anyósa volt. Elek Zsuzsa ugyanis Nádassy elvált felesége édesapjának elvált felesége. (Kicsit komplikált, nem?)”
A következő években sokfelé játszik, nem túl jelentős szerepeket: Fővárosi Víg Színház, Ifjúsági Színház Kamara Színháza, Artista Varieté, Bartók Színpad, vidéki szereplések az Országos Rendező Iroda „csapatában”.
1969 decemberében, 47 évesen hunyt el.
Képek:
1) PIM-OSZMI fotótár
2) Színházi Élet 1938. 19 (Terézkörúti Színpad: Virágvasárnap)
3) Művészakció 1942. február 9. Műsorfüzet
4) Pataky Istvánnal Színház 1946. január 9.
5) Portré. Szivárvány 1947. március 8.
