Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (60. rész) – Sík Olga

sdasdsadx

1939-ben, az első
két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési
Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben –  a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől
megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a
nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész,
táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető
levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

sik_olga_httpwww.jegymester.hu.jpg

„A zenei emlékeim nagyon
koraiak. Édesapám nagyon szépen hegedült. A lányok mindegyike tanult
zongorázni. Nem zongoráztak briliánsan, de zongoráztak. És mindenki énekelt,
nem utolsó sorban. És arra emlékszem még – azért elég rég volt –, hogy
édesanyámtól örökölhettem az alt hangot. Mert mikor apám hegedült, anyám
énekelt. És az a bársonyos mély hang, az nekem nagyon tetszett. Aztán mindent
eltanultam tőlük, mind a kettőtől.”

Ezek
a mondatok abból a portréfilmből valók, amelyet 2005-ben készítettek Sík Olga
operaénekessel, művésztanárral. (A film részleteit tartalmazó leírt változat, a
Parlandó 2018/7 számában jelent meg.)

Sík olga parlandó 2018. 7.jpg

Sík
Olga 1911. augusztus 11-én született Máramarosszigeten. Schön Olga néven
született és ezen a néven végezte el a Zeneakadémia operatanszakát. Ezen a
néven kezdődtek el fellépései. Az elsőről 1930 májusában számolt be a Debreceni Újság, amikor a városi
zeneiskola éves bemutatójáról beszámolva Schön Olga csengő mezzojáról írt. A
korai, iskolai debreceni szereplések után a következő, már pesti fellépésekről
1934-ben tudósított az Újság, amikor
zsidó szervezetek, közöttük az OMIKE rendezvényein lépett fel. 1936 és 1938
között a növendékhangversenyek következtek, amelyekről a napilapok rendre beszámoltak,
így írt például az Esti Kurir 1938
márciusában: „Schön Olga ereje tömör mezzoszopránjának mélységében van”.

Sík Schön Olga Színházi Élet 1938. 13_.jpg

A
Schön Olga név áll az 1940-es házassági anyakönyvi kivonatban, amely Scher
Tibor rabbival kötött házasságának az okmánya.

1939
januárjától már Sík Olga néven lépett fel, főként a Pesti Izraelita Hitközség
különböző rendezvényein. 1939 novemberétől ott volt az OMIKE Művészakció
társulatában. Többek között 1940-ben szerepe volt a Lammermoori Luciában,
1941-ben a Hoffmann meséiben, a Rigolettoban. 1942-1943-ban fellépett Racine:
Eszter című tragédiájában, az Állarcosbálban, a Hoffmann meséiben. 1944-ben
Gounod Faustjában szerepelt a Goldmark-teremben.

A
Világ 1947 augusztusában (Sík Olga
Operaházból való elbocsátásának híréhez kapcsolódóan) közli Scher Tibornak, Sík
Olga férjének néhány mondatát felesége háború alatti tevékenységéről:

„…felesége 1944-ben illegális tevékenységet folytatott és összekötő volt a később
tragikus véget ért Komoly Ottó és a Magyar Front között. Egyízben
futárszolgálat közben Budán elfogták, a Svábhegyre vitték, ott borzalmasan
bántalmazták.”

Sík
Olga 1945 júniusában mutatkozott be az Operaházban vendégszereplőként, nem is
akármilyen szerepben, Azucenát énekelte a Trubadurban. A kritikák vegyesek
voltak. Az év végén dalestje volt a Zeneakadémia nagytermében. Egy év múlva a
híradások új operaházi szerepéről (Magdaléna) számoltak be a Rigolettoban.

Sík Olga Fényszóró 1945. 8. 22_.jpg

Az operaházi évek után a Filharmónia énekesnője, illetve ekkor kezdte el hangképző énektanári küldetését. Sík Olga korszakalkotó volt mind a modern énekhangképzés, mind a művészi önkifejezés fejlesztése területén. Úgy tartotta a hangképzés független az énekstílusoktól és ennek jegyében tanított komolyzenei és könnyűzenei énekeseket is. Gyakran ismételt mondata volt

: „… határ a
csillagos ég…”

Sík Olga a Bartok
Béla Konzervatórium és az Országos Szórakoztatózenei Központ majd rövid ideig a Kőbányai Zenei Stúdió énektanára lett.

Sík Olga httpdev.mymusic.hu.jpg

Életének utolsó éveiben már csak otthonában vállalt növendékeket. 2007. december 30-án halt meg Budapesten. Szinte utolsó napjáig tanított.

Képek:

1) Portré. jegymester.hu
2) Portré. Parlandó 2018. 7.
3) Delila szerepében. Színházi Élet 1938. 13.
4) Fényszóró. 1945. 8. 22.
5) Portré. https://kultura.hu/konnyu-sik-olga-szeretetkoncert/


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek