Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Határon túl: felavatták Márton Áron egész alakos szobrát Gyulafehérváron

Kép

Felavatták Márton Áron püspök egészalakos szobrát a gyulafehérvári érseki palota udvarán. A kolozsvári Gergely Zoltán szobrászművész alkotását Jakubinyi György érsek szentelte fel.

Márton Áron erdélyi püspök 1944 májusában a kolozsvári Szent Mihály templom szószékéről felemelte szavát a faji megkülönböztetés, a zsidók deportálása ellen. Május 22-én tiltakozó levelet írt Sztójay Döme miniszterelnöknek, Jaross Andor belügyminiszternek, a Kolozs-megyei főispánnak és a kolozsvári rendőrkapitánynak, emiatt kitiltották Kolozsvárról.

Márton Áron 1980-ban hunyt el. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.1999-ben posztumusz Világ Igaza díjjal tüntette ki a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet.

Az érsekség 2012-ben hirdetett meghívásos pályázatot a szobor elkészítésére, melynek eredményeként Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész kapott megbízást az Erdélyben szentként tisztelt püspök alakjának a megformálására. A művész olyan kompozíciót javasolt, amelyben az ülő püspök közelében két szabad padot is elhelyeztek. 

„A püspök hellyel kínál bárkit, aki ott jár. Ez az ő jóságára, atyai gondoskodására, szeretetére utal” – magyarázta a kompozíciót az MTI-nek Potyó Ferenc érseki helynök. Hozzátette, ugyan az érseki székesegyház csonka tornya alatt berendeztek egy szobát Márton Áron emlékére, de fontos, hogy a püspök szellemisége az érsekségen is jelen legyen.

Potyó Ferenc hozzátette, hogy Márton Áron – a börtönéveit leszámítva – Gyulafehérváron töltötte püspöki szolgálatának idejét. Akkor is a román többségű dél-erdélyi városban maradt, amikor a II. bécsi döntés következtében Észak-Erdély magyar közigazgatás alá került.

„Őt már életében nagyon tisztelték, nemcsak a katolikusok, hanem a más felekezetűek is. Tudjuk, hogy hithű főpap volt, de ugyanannyira feladatának tartotta, hogy szóvá tegye a nemzetének, a népének a gondját-baját” – idézte a püspök alakját Potyó Ferenc, aki szerint a mostani emlékállítás a püspök boldoggá avatásának a folyamatát is szolgálja.

A szoboravatásra azt követően kerül sor, hogy a székesegyházban öt ifjú diakónust szentel pappá Jakubinyi György érsek. A szobor elkészítését Magyarország Külügyminisztériuma támogatta.

Márton Áron 1896-ban született Csíkszentdomokoson, 1939. február 12-én szentelték fel a Gyulafehérvári főegyházmegye püspökévé. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet „a Világ Igaza” címet adományozta neki.

1949-ben a kommunista hatóság letartóztatta, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Márton Áron 1980-ban hunyt el. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek