Határtalan – Kassán folytatódik a Mazsike múltidéző kulturális zarándoklata
Kirakni rajzod, régi Kassa, álom
Ismét eseményekben gazdag kulturális zarándoklatot szervez a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) 2013. július 18-21. között, ezúttal a Kárpát-medence legnagyobb északkeleti városába, a Hernád mentén fekvő, többnemzetiségű Kassára és környékére.
A Határtalan címmel elindított rendezvénysorozat – amelynek keretében az érdeklődők eddig már eljuthattak Kárpátaljára és Szabadkára – részeként színvonalas koncerteket, irodalmi és gasztronómiai programokat, valamint a kulturális emlékezetet tápláló beszélgetéseket rendeznek Európa idei kulturális fővárosában. A zarándoklat első napján nyílik meg a Zsinagógaépítészet Kelet-Közép-Európában című fotókiállítás az immár második alkalommal megrendezendő Mazel Tov! Zsidó Kulturális Fesztiválhoz kapcsolódóan, utóbbi társrendezője a MAZSIKE. A zarándoklat egyik érdekessége, hogy Kirakni rajzod, régi Kassa, álom mottóval múltidéző sétákat tartanak.
A kulturális zarándoklaton – amely vallások, kultúrák és évszázadok színes repertoárját vonultatja fel – a sok évszázados hagyományokkal rendelkező, az öntudatos polgárság által létrehozott Kassán a résztvevők megtapasztalhatják mindazt, amit a nagynevű író, Márai Sándor csaknem nyolcvan éve írt a városról: „A valóság nemcsak az, ami kilátszik belőle; a házak és az emberek; a valóság a múlt is, valóság egy fénytörés is, amely nincs már, mégis hozzátartozik a leltárhoz.” /Márai Sándor: Kassai emlék, 1936/.
A Magyarország Külügyminisztériuma, a kassai főkonzulátus valamint a MoreMusic által támogatott és a Szombat folyóirat valamint a Cassovia Turizmus együttműködésével létrejött (idő)utazás felvonultatja mindazt az értéket, azt a szellemiséget és életszeretetet, amely az épületekben és a történelmi emlékekben testesül meg Kassán. Mindezeket most – a történelmi viharok viszontagságai és pusztításai ellenére – még ma is lehet látni nem csak lelki, de valóságos értelemben is, ahogy a programsorozat szellemisége sugallja, „határtalanul”.
A tervezett program szerint július 18-án, csütörtök reggel 7 órakor indul a két busz a fővárosi Hősök teréről, a Homokóra elől. 11 óra körül már Kovács Gábor kalauzolásában a Kassához közel eső Abaújszinán lesz a társaság, ahol megtekintik a szépen gondozott zsidó temetőt és a település központjában található emlékművet, amelyet a helyi önkormányzat állíttatott a második világháború halottai és az elhurcolt zsidó emberek emlékére. A fekete márványba vésett szlovák-magyar-héber és latin nyelvű felirat azt hirdeti: „Nyugodjatok békében!” Ezt követően 13 óra tájban érkeznek meg Kassára, ahol a négycsillagos hotelben a szálláshelyek elfoglalása után 15 órakor immáron valóságos időutazáson vehetnek részt a kulturális zarándokok a Klein Rudolf építészettörténész Zsinagógák Magyarországon 1782-1918 nagyszabású kötete alapján összeállított Zsinagógaépítészet Kelet-Közép Európában című, július 28-ig hétfő kivételével megtekinthető fotókiállításának ünnepélyes megnyitóján a kassai Rodostó-udvarban található Bástya Galériában. (Kelet-szlovákiai Múzeum, Kassa, Fazekas u. 7.) A kiállítást – amelyet a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága támogatott és a MAZSIKE, illetve a Magyar Építőművészek Szövetsége szervezett – Pásztor Péter építész, egyetemi tanár, a Kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kar Építészeti Tanszékének vezetője nyitja meg.
klein_harangstr_1.jpg
A tárlat középpontjában maga a zsinagóga, a zsidó szellemi és közösségi élet alapja áll, amely alapvető változásokon esett át 1760-tól kezdve a második világháború kezdetéig. E mostani kiállítás a korábbi korszakokra is utal, hogy a látogatók jobban megértsék a modernizációt és a zsidó emancipációt, valamint azt, hogy az épületben értékek, identitás, álmok jelennek meg kőben és téglában megtestesülve. A tárlat egyúttal megjeleníti azt az üzenetet, miszerint a diaszpórában a zsidó élet esszenciája a zsinagóga. A kiállítás időutazásra invitálja a látogatót, aki követheti a zsidóság több évszázados vándorlását Kelet-Közép-Európa egyes országaiban, a felvilágosodástól a vészkorszakig. E hosszú vándorút a Habsburg-birodalom északkeleti tartományaiban illetve lengyel, ukrán és balti területeken indult, eldugott stetlek (zsidó települések) mélyéről, és a régió nagyvárosaiban ért végett, köztük pedig átmeneti állomások voltak a mai Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Ukrajna, Románia, Horvátország, Szlovénia, Szerbia falvai, mezővárosai és megyeszékhelyei.
A tárlat utal arra, hogy ez a vándorlás a soknemzetiségű Habsburg-birodalom keretében zajlott, s a zsidóság ebben a világban összekötő kapocsként működött, főleg a polgári jogokat rövid időre kivívó 1848-as forradalmak után. Sarkallta ugyanis őket eleinte a kényszer, utóbb pedig a vágy, hogy az északi peremvidékekről a Monarchia tág területeire vagy éppen a szomszédos országokba költözzenek, ahol aztán több vagy kevesebb toleranciával fogadták őket. A váltást, a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodást azonban mindig elvárták tőlük. Ezzel együtt hagyományaikat is ápolták, amely történetük különböző epizódjait egyetlen, az idő síkjában nézhető „filmbe” sűrítette össze, hiszen a kezdetektől az idő volt a zsidó lét vezérfonala. A felemelkedő lengyel, magyar, szlovák vagy horvát nemzeti kultúrához való asszimilálódás a megnyugvás, a lehorgonyzás reményével kecsegtetett az örökös vándorúton. Ilyen, egyfajta „építészeti horgony” szerepét játszotta az a sokszáz zsinagóga, melyek a zsidó emberek helyi kötődését jelölték. A zsinagógák kupolái és tornyai gyakran a város ismertetőjeleivé váltak, az építészet segítségével jelezve a zsidóság jelenlétét a Habsburg-birodalomban, majd az utódállamokban – egészen a holokauszt tragédiájának bekövetkeztéig. A történelem furcsa, groteszk fintora, hogy az épületek gyakran túlélték a viszontagságokat, miközben üzenetük, a zsidó jelenlét reprezentálása a múltba veszett.
A tartalmas kiállítás megtekintése után hangulatos bográcsozás következik történelmi környezetben, a Kelet-szlovákiai Múzeum Rodostó udvarában, ahol az ételkóstolók beleszagolhatnak egy kicsit abba a miliőbe is, amelyben II. Rákóczi Ferenc fejedelem töltötte száműzetését. Még aznap 18 óra 30-kor változatos összeállítású komolyzenei hangverseny részesei lesznek a résztvevők a kassai Művészetek Házában, amely a második világháború előtt zsinagógaként működött, s a zenetörténeti barangolásnak lesz szlovák, magyar és zsidó vonatkozása egyaránt. A Mendelssohn Kamarazenekar (amelynek művészeti vezetője Kováts Péter) programjában szerepelnek Weiner Leó, Csermák Antal, Jávori Ferenc, Mike Curtis, Jerry Bock, Liszt Ferenc és Wolf Péter művei, a Musica Cassovia (szólistái: Jozef Lupták – gordonka, Boris Lenko – harmónika, Stano Palúch – hegedű) pedig Ernest Bloch, Peter Breiner, Ora Bat Chaim és George Gershwin műveit szólaltatja meg.
mendelssohn_kassa_honlapra_1.jpeg
Július 19-én, péntek reggel 9 órakor kezdődik a múltidéző séta Czima Erzsébet és Hoffmann Éva kalauzolásában, a fent már említett Kirakni rajzod, régi Kassa, álom idézetének jegyében. A Főutca – Harang utca – Puskin utca – Szent Erzsébet gótikus egyház – Rákóczi kripta – Orbán torony és Miklós börtön – Zenélő szökőkút – Kassai Színház – Történelmi városháza – Lőcsei ház – Rodostói udvar – Maraton tér útvonalon végighaladó másfél órás program után minden bizonnyal közelebb férkőzik majd a zarándokok szívéhez ez a város, amelyet hajdanán a történelmi Magyarország egyik ékköveként tartottak számon.
A tartalmas, ámde egyáltalán nem fárasztó, testet-lelket felüdítő séta után 14 órakor folytatódik a program, és további mintegy másfél óra erejéig immáron Kassa zsidó vonatkozásaival ismerkedhetnek meg a városlátogatók szintén Czima Erzsébet és Hoffmann Éve vezetésével a Régi zsinagóga – Puskin utca – Új zsinagóga útvonalon, mely után legutóbbi helyszínen rövid előadást is hallgathatnak a kassai zsidóság történetéről. A napot 19 órakor világzenei koncert koronázza meg az evangélikus templomban a Tzomet zenekar tolmácsolásában Kassától Jeruzsálemig címmel, és akinek mindez még nem elég, az 21 órától a történelmi Városháza elől indulhat újabb, ezúttal esti sétára, ahol pedig a kassai építészetet veszik górcső alá a gótikától a Bauhausig Klein Rudolf építésztörténész és Sajó Tamás művészettörténész vezetésével.
Július 20-án, szombaton a szálloda aulájából autóbuszos városnéző kirándulásra indul a csoport az Évszázadok és vallások vonzásában – középkor, monarchia, híres gyógyító források és Sissi mottó jegyében Eperjes, Bártfa, Bártfafürdő, Hervartó (utóbbi településen fatemplom is található) útvonalon. Az ebédet Bártfán, a sárosi vár alatt költik majd el (egy háromfogásos ebéd ára üdítővel 10€ körül van, az utasoknak a szervezők összeállítanak egy menüsort, amelyből előre tudnak választani). A kirándulás után 19 óra 30-kor immáron visszatérve Kassára, Klezmer Maratonra hivatalosak a zarándokok, akik a Kaschauer Klezmer Bandet és a Budapest Klezmer Band koncertjét élvezhetik a történelmi Városházán (Hlávná 59.)
bkb_kassa_1_webre.jpg
A program utolsó, negyedik napján, július 21-én, vasárnap 9 órakor a szálloda elől indulva ugyancsak Czima Erzsébet és Hoffmann Éva kalauzolásában tehetnek másfél órás, ezúttal irodalmi sétát a résztvevők Márai Sándor, „a kassai származású európai” író, a 20. század tanúja és krónikása nyomában. Ezt követően 13 óra körül a gömöri tájak – innen származott a dualizmus első miniszterelnökét adó Andrássy Gyula – szépségeit csodálhatják meg a zarándokok, akik láthatják Rozsnyót, Krasznahorka várát az autóbuszból, majd a betléri kastély melletti étteremben élőzenével fűszerezett ebédjüket is elfogyaszthatják, ami után hazaindulnak és Budapestre a koraesti órákban érkeznek meg.
A programváltozás jogát a szervezők fenntartják, a meghirdetett programokban csúszások elképzelhetők. A Határtalan programot összeállította Deák Andrea, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezetője.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
